A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Lesújtóan értékelte a bukaresti kormány teljesítményét az Európai Bizottság (EB) jelentése, amely a 2009 és 2013 között született két, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által felügyelt többoldalú hitelmegállapodás következményeit vizsgálta. A brüsszeli szakértők szerint a bukaresti kormány a mintegy 40 vállalás egyharmadát nem vagy csak részben teljesítette, a megkezdett strukturális reformok elakadtak, a fiskális konszolidáció pedig ingatag. Aggodalomra ad okot az egyre növekvő fiatalkori munkanélküliség, a bankok romló eszközállománya, valamint az uniós kohéziós és strukturális alapok szánalmasan alacsony abszorpciós rátája. Az egészségügyi rendszer gazdasági szempontból hosszú távon fenntarthatatlan, a szolgáltatások hatékonysága alacsony, miközben az eladósodottság mértéke egyre nő. Az évek óta meghirdetett privatizációs folyamat beindításához hiányzik a kormányzati akarat, mint ahogy az állami vállalatok politikai alapon kinevezett menedzsmentjének cseréje is várat magára.

Kép: MTI/AP

A román GDP mintegy 9 százalékát adó közel ezer − részben vagy teljes egészében állami tulajdonú − vállalat olyan kulcsfontosságú ágazatokat ural, mint az energetikai szektor vagy a közlekedés. Noha e cégek hatékonyságát a két hitelprogram alatt sikerült mintegy 50 százalékkal növelni, éves szinten összességében továbbra is a GDP mintegy 2 százalékának megfelelő veszteséget termelnek. Az állam a munkaképes lakosság 10 százalékát foglalkoztatja, a közszférában továbbra is több mint 1,187 ezren dolgoznak, noha Bukarest szerint számuk négy év alatt 173 ezerrel csökkent. Az elmúlt két évben mindössze két vállalat 15-15 százalékos részvénycsomagját sikerült Bukarestnek eladni, a Petrom és a Oltchim privatizációs kudarca után érdeklődés hiányában a posta eladása is meghiúsult, a vasúttársaság árufuvarozó részlegére kiírt licit nyertese pedig különböző okokra hivatkozva egyelőre nem fizette ki a részvények ellenértékét.

Az EU emlékeztet, hogy Románia a válság elején drasztikus lépésekre kényszerült, a tömeges leépítések, a közalkalmazotti bérek, a nyugdíjak és a szociális juttatások csökkentése, valamint az áfa emelése lehetővé tették ugyan az egyensúly megőrzését, ám ez kevésnek bizonyult a gazdaság fellendítéséhez. Mindezek ellenére Victor Ponta kormányfő már tényként kezeli, hogy ősszel az előző megállapodásokhoz képest lazább feltételekkel köthet elővigyázatossági hitelszerződést a nemzetközi hitelezőkkel, 3-5 milliárd euró értékben.

Ponta a napokban közölte, hogy az újabb hitel elővigyázatossági típusú lesz, akárcsak a június végén lezárt 5,4 milliárd euró értékű. Az első félévben 2,4 százalékkal bővült a gazdaság az elmúlt év hasonló időszakához képest, ami arra enged következtetni, hogy a növekedés éves üteme meghaladja majd a kormány korábbi, 1,6 százalékos becslését. Romániának tehát nincs szüksége a pénzre − állítja Ponta −, a hitelmegállapodás mindössze azért kell, hogy Románia olcsón juthasson forráshoz a nemzetközi piacokon, és stabil maradjon a nemzeti fizetőeszköz. Amennyiben Románia újabb két évre igénybe kívánja venni az IMF támogatását, illetve szakmai segítségét, a Valutaalap örömmel segít − fogalmazott bukaresti látogatásakor Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója, aki gratulált a romániai hatóságoknak, amiért sikeresen lezárták júniusban az előző készenléti hitelmegállapodást, és mert az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól.

A hitelezői trojka várhatóan holnap fejezi be a két hete megkezdett felülvizsgálatát és ezt követően hozzák nyilvánosságra az új szerződés feltételeit is. Elemzők szerint az IMF kívánságlistáján érdemi újdonság nem szerepel majd, a washingtoni szakemberek előreláthatóan az előző szerződésben vállalt, ám máig nem teljesített feltételeket fogalmazzák újra.