BUX
37575

Leszakad Magyarország és Albániával fogunk versenyezni?

Valóban visszatértünk-e a 2010-es makroszinthez, vagy annál sokkal rosszabbul állunk? A stabilizáció után végre el tud rugaszkodni a magyar gazdaság vagy folytatódik a régióhoz mért leszakadásunk? E kérdések körül csaptak össze a vélemények a HBLF pénzügyi csúcstalálkozójának kerekasztal-beszélgetésén.

Ádám Viktor, 2015. március 20. péntek, 12:30

Nem volnék meglepődve, ha a hitelminősítők felminősítenék Magyarországot - értett egyet Király Júlia, az IBS Budapest tanszékvezető tanára (képünkön) Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter helyzetértékelésével (amiben adócsökkentést is beharangozott) a HBLF pénzügyi csúcstalálkozón. Megjegyezte: erre 2010-ben nem volt szükség, akkor még "fel volt minősítve" az ország.

Orbán Gábor, adó- és pénzügyekért felelős államtitkár szerint 2010-ben a mainál sokkal rosszabb állapotban volt - ezt a hitelminősítők az 1-1,5 éves reakcióidejük miatt nem látták - és a külső környezet is gyors ütemben romlott, majd brutális válság ütött be Európában. Az elmúlt öt évet nem lehet tehát úgy leírni, hogy ugyanoda jutottunk vissza, ahonnan elindultunk - fogalmazott Orbán, kiemelve, hogy a hitel/betét arány hosszú távon fenntartható szintre került, a külső adósság csökkent.

A leszakadással kapcsolatos viták mögött olyan hosszú távú feltételezések állnak, amik nem statisztikaiak, hanem ezek megítélése hit kérdése. Ennek alátámasztására a 2014-re született, első körben legfeljebb 2 százalékos GDP-növekedést valószínűsítő prognózisokat és a 3,6 százalékos tényadatot említette. Szerinte a stabilizáció nem kaszálta el a növekedést, ezt támasztják alá a statisztikai adatok is. A beruházások és az ipari termelés bővülése nem arra utal, hogy az EU-pénzekből díszkövezett főterek, félméteres kilátók épülnének - mondta az államtitkár. Szerinte egyáltalán nem baj, hogy nem pörög a lakásépítés és tempós kiskerforgalom-növekedés - ez a tisztulással jár.

Valóban nem oda jutottunk, mint 2010-ben, hanem sokkal rosszabb helyzetbe - ahol hiányzik az erős állam valamennyi pillére, a jogbiztonság, a transzparencia, a tulajdonhoz való jog - válaszolt Orbánnak Király. A külső eladósodás valóban jelentősen csökkent, 2009 óta a folyó fizetési mérleg folyamatosan pozitív, ám a Defacto blog elemzése szerint ez visszafogta a növekedést főleg úgy, hogy az FDI csökken, kizárólag a bankok tőkepótlása hozott pozitívumot. A professzor asszony egyetértett az MNB elemzésével, hogy a devizahitelek forintosítását most lehetett és kellett meglépni.

Valamennyi IMF-csomagban részt vett ország jobban teljesített 2009 óta a magyar gazdaságnál, a visegrádi négyekhez képest leszakadóban vannak, ma Magyarország referenciaországai - amikhez képen jobban teljesítünk - Bulgária, Románia, Szerbia és lassan Albánia. Valóban 420 ezer új munkahely jött létre, négymillió fő felett van a foglalkoztatottak száma, de a növekedés 60 százalékát a közmunka, 20 százalékát a külföldi foglalkoztatás adta, és csak a maradék 20 százalék forrása a hazai piaci vállalatok. Hozzátette: az empirikus elemzések szerint a közmunka zsákutca, nem jelent utat a munka világába. Ahol nem vezettek be bankadót, nem volt végtörlesztés, azokban az országokban bekövetkezett az a vállalati hitelezési fordulat, amiben itthon még csak reménykedünk - a kiáramló forrásokat a növekedési hitelprogramnak kell pótolnia.

Heim Péter közgazdász a kerekasztal-beszélgetésen elmondta: amit a kormány az elmúlt öt évben tett, drasztikusan és hosszú távon javította Magyarország külső mérlegét - igaz, nem volt minden cselekedet tudatos. Ez pozitív fordulat, jó, hogy nem külföldi források foglyai vagyunk, ám az a probléma, hogy az aktuális gazdaságpolitikai vezetés régóta folyamatosan sokkokat alkalmaz, és ebben a Fidesz-kormány sem hozott fordulatot. Úgy látja, Varga Mihály szavai arra utalnak, hogy kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára törekednek, a bankokkal kiegyeznének. "Itt sem bal-, sem jobboldali gazdaságpolitika nem volt, mindig valamit összeállítottunk. (...) Azt szeretném látni, hogy ha jobboldali kormány van, koherens jobboldali gazdaságpolitikát alkalmazzon, a baloldali pedig baloldalit."

Ha a bankrendszer hitelezett volna, buborék alakult volna ki, az adósság csökkentésre volt szükség - vitatkozott Király Júliával Heim, aki szerint valamikor bele kellett kezdeni abba, hogy leépítsük a külső adósságot. Az elmúlt hat évben helyes irányú gazdaságpolitika zajlott Magyarországon, amiben el kell ismerni a Bajnai-kormány szerepét is, például a 13. havi nyugdíjak megszüntetése terén. Szerinte elsősorban a baltikumban volt sikeres az IMF-program, mert ott a politikai vezetés a népszerűségvesztés ellenére bevállalta a nyugdíjak és a bérek visszavágását.

Ha nem lesz a következő három évben tartósan a régiós átlag feletti gazdasági növekedés, azért ez a kormány fog felelni, vagyis az a kérdés, hogy hoz-e beruházás- és vállalkozásbarát intézkedéseket - fogalmazott Heim. Ha csak a régiós átlagot sikerül hozni, az a gazdaságpolitikai fordulat sikertelenségét jelzi majd. Jó kiindulási pontok vannak, innen ezt csak elszúrni lehet - mondta a közgazdász. Az egyik fő kérdés az, hogy a gazdasági szereplők hajlandóak-e beruházni ebben az országban, újra hiteleket felvenni, vagy inkább a külföldet választják.

Egyetértett ezzel Pápa Levente, közgazdász, az Együtt alelnöke, aki szerint most, békeidőben fog eldőlni, hogy sikeres lehet-e ez a gazdaságpolitika. Ő is a stabilizálódást emelte ki - ennek van egy növekedési költsége, a magyar gazdaság leszakadó pályán van, másfél százalékos deficit van a régiós kilátásokhoz képest -, miközben a leginkább kártékony lépéssorozatnak a verseny rendkívüli mértékű (egyes szektorokban adókkal történő) torzítását nevezte. Utóbbi az oka a leszakadásnak, a hatékonyság lerontásán keresztül, ami - várakozásai szerint - még a békeidőben is folytatódni fog. Az EU-tól kapott évi 5-6 milliárd euró teszi lehetővé, hogy működjön a gazdaságpolitika - derült ki Pápa szavaiból.