A legutóbbi költségvetési megszorítások és a vártnál jobb első negyedéves GDP-adat (amelynek nyomán csökkentek a kormány növekedési prognózisát övező, lefelé mutató kockázatok) nyomán 50 százalék fölé nőtt annak valószínűsége, hogy Magyarország már májusban kikerül a túlzottdeficit-eljárásból - vélik a Morgan Stanley elemzői.

Hozzáteszik: amennyiben ez megtörténik, a szektor- és eseti adók idei emelésének esélye jelentősen csökkenhet, ami megnyugtatólag hatna a befektetőkre. (Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor úgy nyilatkozott szokásos péntek reggeli rádióinterjújában, hogy ha az Európai Bizottság kéri, a kormány megemeli a bankadót vagy a pénzügyi tranzakciós illetéket.) Amint arról korábban beszámoltunk, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter háromlépcsős tervet jelentett be, amellyel Brüsszel kalkulációi szerint is elérhető a 3 százalékos vagy az alatti GDP-arányos költségvetési hiány. Ennek első elemét a minisztériumokat érintő költségvetési zárolások jelentik. Ha ez nem elegendő, a költségvetésből finanszírozott állami fejlesztések leállítása jön, és ha még mindig meg kell szorítani, akkor lehet szó például a tranzakciós illeték emeléséről.

A Morgan Stanley friss elemzésének másik fontos pontját jelenti, hogy a befektetési bank immár arra számít, hogy az MNB egészen 3,50 százalékig csökkenti az alapkamatot szeptemberig. (Az eddig érvényben lévő prognózis 4,50 százalékos mélyponttal számolt, jelenleg a 4,75 százalékon áll az alapráta.) Felfelé mutató kockázatot jelent ugyanakkor, ha a választások előtt gyengül a forint, illetve fordulat következik be a globális monetáris politikában.

Az elemzés kitér a Simor András és a Matolcsy György által vezetett jegybank politikájának különbségére is. Megállapítja, hogy az összehasonlítás nehéz, mert az MNB most egészen más környezetben működik és politikáját még nem tesztelte sem egy durva piaci kockázatkerülő hangulat, sem inflációs sokk, vagyis ilyen szempontból ismeretlen vizeken hajózik a jegybank. Az biztos viszont, hogy az MNB most sokkal inkább fokuszál a gazdasági növekedésre, a maginflációra, illetve támogatja a kormány gazdaságpolitikai céljait. A Morgan Stanley mindennek kapcsán kiemeli, hogy jelenleg évek óta nem látott kedvező inflációcsökkenés zajlik, lényegében fiskális dezinflációról van szó. Miután a rezsicsökkentés nem áll meg, a befektetési bank az idén 2,1 éves átlagos inflációt vár, jövőre pedig 2,8 százalékot, szemben az MNB 2,6 és 2,8 százalékos prognózisával.

A devizahitel-állomány csökkenése - részben a végtörlesztés miatt -, valamint az árfolyamgát alkalmazása okán csökkent a háztartások érzékenysége az árfolyammozgások iránt, ami szintén nagyobb teret az az MNB-nek a lazításra. Megjegyzik ugyanakkor, hogy az eddigi kamatcsökkentések dacára is magasak a magyarországi reálkamatok a többi feltörekvő piachoz viszonyítva. A Morgan Stanley úgy látja, immár az a korábbi, optimista szcenárió lehet az alapforgatókönyv, amely szerint a reálkamatláb 1 százalék közelébe eshet.