Kedden zárult le az IMF küldöttsége "poszt-program monitoring konzultáció", ami a korábban felvett IMF hitelhez kapcsolódik - olvasható a Nemzetközi Valautalap közelményében. Christoph Rosenberg által vezetett delegáció elemzése szerint "a 2008-2009-es válságot követően a magyar gazdaság fokozatosan magára talál.

Az export és az ipari termelés növekszik, a belső fogyasztás azonban a csökkenő hitelezésnek és a tartósan magas munkanélküliségnek köszönhetően továbbra is gyenge. Összességében, idén és jövőre egyaránt 2,5 százalékos gazdasági növekedés várható. A 2012-es kilátásokat azonban jelentősen befolyásolja a tervezett strukturális reformcsomag végső mérete és összetétele, amely kezdetben még visszafoghatja, középtávon viszont támogathatja a növekedést.

Kapcsolódó

A globális energia- és élelmiszerárak növekedéséből származó inflációs nyomás viszonylag kontrollált és az infláció a jegybanki célnak megfelelő szintre süllyedhet az előrejelzési időhorizont végére."

Az IMF-delegáció várakozásai szerint a 2011-es államháztartási egyenleg a nemzetgazdasági tárca által nemrégiben bejelentett két százalékos GDP-arányos többletnek megfelelően alakulhat. Fontos kiemelni azonban, hogy az előrejelzés tartalmazza a második pillér felszámolása következtében az államhoz kerülő eszközök miatt keletkező jelentős egyszeri bevételt - olvasható a közleményben.

"Az államháztartás helyzetének 2010-11-ben történő jelentős romlását követően komoly erőkifejtésre (amely magában foglalja a mostanában bejelentett intézkedéseket, azonban nem korlátozódik rájuk) lesz szükség annak érdekében, hogy a hiány a GDP 3 százalékának megfelelő szint közelébe süllyedjen."

A Széll Kálmán terv egy üdvözlendő lépés

A kormány által bemutatott Széll Kálmán terv egy üdvözlendő lépés a növekedés és a fenntarthatóság irányába, és megoldást kínál az IMF által megfogalmazott számos aggályra. A részleteket azonban még ki kell dolgozni, ebbe beleértve a kulcsfontosságú területeken, például az önkormányzati szektorban és az állami tulajdonú közlekedési vállalatoknál ígért átalakításokat.

Fontos, hogy a szociális ellátások visszafogása során az általános csökkentés helyett szigorúan érvényesüljön a rászorultság elve, annak érdekében, hogy a változtatások tartósak lehessenek és ne jelentsenek aránytalanul magas terhet a szegényebb rétegek számára. Szintén fontos a gazdaságpolitikai bizonytalanság csökkentése és a befektetői klíma javítása, ebbe beleértve a szektoradók mihamarabb történő kivezetését.

"A Széll Kálmán terv intézkedéseinek következetes végrehajtása kulcsfontosságú a tervezett költségvetési megtakarítások elérése, a bizalom megerősítése és a piacokhoz való hozzáférés fennmaradása szempontjából. A reformtörekvések sikeressége különösen fontos a következő években lejáró államadósságot tekintve. Ebben a tekintetben, a kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak minden tőle telhetőt meg kell tennie a szükséges külső és költségvetési puffer biztosítása érdekében."

A jelzálogpiac működésének helyreállítását célzó intézkedések üdvözlendőek, különös tekintettel a hitelezés beindulását eddig akadályozó árverezési moratórium tervezett feloldására. A további intézkedések tervezése során érdemes a potenciális költségvetési hatás és az erkölcsi kockázat minimalizálására törekedni.