A tervek szerint egy előválogatáson bizonyos kritériumok alapján választhatnák ki azokat a biztosítókat, amelyek részt vehetnek a licitben. A Napi Gazdaság úgy értesült, hogy a reform főszereplői, az üzleti biztosítók ugyanakkor egyre türelmetlenebbek. Egy szakértő szerint még semmilyen, alapként használható konkrétumot nem ismernek, nem tudják például, hogy milyen menedzsmentjogot kapnak a pénztárakban, bizonytalan a tulajdonjog-átruházás kérdése is, miközben az idő fogy. Ha az ősszel nem sikerül minden kérdésükre választ kapni, veszélybe kerül a tagtoborzás januárra tervezett indítása, és vele a rendszer 2009-es startja is. Az egészségügyi tárca eközben közzétette az egészségbiztosítási reform részletes koncepcióját, amelynek értelmében fenntartják a kötelező biztosítás elvét, a jövőben is mindenki jövedelemarányosan fizet járulékot, a pénztárak pedig nem szelektálhatnak, és fejkvótát kapnak minden egyes biztosított után. A Népszabadság birtokában lévő dokumentumból kiderül: a biztosítóknak kikötik, hogy ha engedményeket adnak a szolgáltatási csomagban, és ez többe kerül, mint ami a járulék fejkvóta-alapú leosztásából jut, a fennmaradó részt saját zsebből kell állniuk. A működési költséget a biztosítóknál a teljes járulékbevétel 4 százalékában maximalizálná a tervezet. A biztosítók a következő jogosultságokhoz juthatnak: képviselőik ott ülnek majd azokon a fórumokon, ahol a szolgáltatások díját és az egy beteg után járó összeget meghatározzák, ebben a testületben az államnak vétójoga lesz. A koncepció szerint az indulás utáni első félévben minden közfinanszírozott egészségügyi intézménynek lesz szerződése, ezt követően azonban szabadon dönthetnek a pénztárak arról, mely intézményekkel működnek együtt. Lesz egy országos alapdíj, ettől plusz-mínusz 10 százaléknyi különbséggel vásárolhatnak szolgáltatásokat a biztosítók. Az orvosok csak abba az intézménybe utalhatják a beteget, amellyel biztosítója szerződést kötött, kivéve, ha a beteg ez alól felmentést kapott pénztárától. Ilyenkor a biztosító vállalja a magánorvos, illetve "nem szerződött" kórházban kiállítandó számla kifizetését. A pénztáraknak egyébként valamennyi alapellátóval (háziorvos) szerződniük kell, csak a szakrendelők és a kórházak között válogathatnak. A koncepció három ellátási csomaggal számol, az alapcsomagban a mentést, a sürgősségi ellátást és a járványügyi ellátást biztosítják állampolgári jogon. A gyógyszerár-támogatás a jövőben is egységes lesz: ugyanazon gyógyszerhez valamennyi patikában ugyanazon az áron juthatunk. Persze a biztosító adhat kedvezményeket, a térítési díj azonban több nem lehet, csak kevesebb, mint az előirányzott. A betegjogok és a működési szabályok felett az Egészségbiztosítási Felügyelet és a Gazdasági Versenyhivatal őrködne. A Népszava annyival tud többet laptársainál, hogy a biztosítók garanciát kapnának arra, ha ügyfelük nem fizetne járulékot, ez esetben az inflációval növelt fix díjazást folyósítanák részükre. Azt egyelőre nem tudni, hogy a biztosítók menedzsmentje hogyan állna fel, a lap szerint azonban létezik egy olyan elképzelés, hogy a magánbefektetők a vezérigazgatót, az állam a felügyelőbizottság elnökét adná a pénztárakban. A Magyar Hírlapban az olvasható: a Fidesz állítása szerint a magánbiztosítók és a kormány képviselőinek múlt heti megbeszélése a cégek számára előnyös háttéralkuval zárult. Az egészségügyi tárca cáfolta a titkos megállapodás létezését, Pesti Imre fideszes politikus szerint viszont a paktum garantálja a cégeknek a hasznot és azt, hogy egy esetleges kormányváltást követően is erős marad a pozíciójuk. A Fidesz által nehezményezett megbeszélésen a szocialisták nem vettek részt, de Kökény Mihály szakpolitikus szerint az ellenzéki pártnak nem kellene "összeesküvés-elméleteket gyártani".