Magyar aranybánya Észak-Afrikában

Komoly üzleti lehetőségek mutatkoznak az észak-afrikai országokban a magyar cégek számára, Egyiptomban például egy turisztikai-halgazdasági megaprojektben vehetnek részt hazai cégek, egy itteni középvállalkozás pedig az ókori templomok megmentésében játszhat kulcsszerepet. Idehaza egyiptomiak hoznának létre regionális logisztikai központot.
Ádám Viktor, 2009. augusztus 26. szerda, 09:24

Csökkenteni kell a magyar gazdaság túlságosan erős függőségét Németországtól - nyilatkozta nemrégiben a Financial Times Deutschlandnak Varga István gazdasági miniszter, aki szerint szeretnék megkönnyíteni a vállalkozásoknak, hogy a Balkánra, a volt Szovjetunióba vagy Észak-Afrikába exportáljanak.

Varga szavaiban az igazi újdonságot Észak-Afrika említése jelenti. Van is honnan fejlődni, hiszen bár a térségbe irányuló magyar export az elmúlt években erőteljesen nőtt, a tavalyi 79,3 milliárd forintos érték még mindig csak a teljes kivitel kevesebb mint fél százalékát tette ki. Ezzel a régió külpiacaink között Bosznia-Hercegovinával volt nagyjából egy szinten, miközben Ausztriába több mint tízszer, legnagyobb exportpiacunkra, Németországba pedig hatvanszor ennyit szállítottunk.

Mehet a védelmi ipar is

Újjáéledőben vannak a Maghreb-országokkal (különösen Algériával, Marokkóval és Tunéziával) kialakított kétoldalú kapcsolatok, amiben már a 2009 februárja óta működő algíri regionális külgazdasági szakdiplomata is segít - állítja az ITD Hungary Zrt.

 

Észak-Afrikában továbbra is Egyiptom számít Magyarország legnagyobb külkereskedelmi partnerének, az oda irányuló kivitel meghaladja a Maghreb-országokba történő szállítások értékét. Ennek fényében nem meglepő, hogy a külgazdasági szakdiplomácia tervei között szerepel a korábbi egyiptomi iroda ismételt megnyitása is.

A gazdasági tárca szerint az észak-afrikai országokkal az infokommunikációs technológia, a környezetvédelem, a víz- és az energiagazdálkodás, az infrastruktúrafejlesztés, a K+F, a mezőgazdaság, a haltenyésztés, az élelmiszeripar, a logisztika, az egészségügy, a turizmus, a technológiatranszfer és a felsőfokú térítéses képzés terén várható eredményes együttműködés.

Algériában további lehetőség a védelmi ipari, illetve kettős felhasználású termékek exportjának bővítése, míg Marokkóban és Tunéziában az idegenforgalom és a tudományos-műszaki kapcsolatok fejlesztése révén a bio- és nanotechnológia-export növelése.

Palackozó és brojlercsirke Algériában

Három évtizedes jelenlétet és piacvezető pozíciót tudhat magáénak Algériában a Bábolna Tetra Kft., amely brojler tojóhibrid szülőpárokat, naposcsibéket és keltetőtojásokat szállít az észak-afrikai országba, de számottevő a jelenléte Líbiában is - tájékoztatta a Napit Budai Zoltán ügyvezető igazgató. Hozzátette: az algériai kivitel volumene az ottani baromfitenyésztés fejlődése miatt csökkenőben van, ám így is az észak-afrikai piac adja az évi több mint egymilliárd forintra rúgó export 15 százalékát. A válság ugyanakkor nem érintette az eladásokat, már csak azért sem, mert húsféleségek között a baromfitermékek az olcsóbbak közé tartoznak.

Hat-hét éve szállít palackozó gépsorokat és berendezéseket algériai üdítőital-gyártóknak a magyar tulajdonban lévő Packer Kft. - tájékoztatta a Napit Baranyi Anita, a társaság kereskedelmi vezetője. A cég elsősorban Nyugat-Európából (azon belül is Németországból) behozott használt gépek felújításával és értékesítésével foglalkozik, de gyárt kisebb teljesítményű gépsorokat is. Az új gépsorokhoz képest 20-30 százalékos áron kínált gépekre a világcégek helyi palackozói is vevők, ám a válság nyomán legalább 50-60 százalékkal visszaestek a társaság eladásai, de hasonló a helyzet a versenytársak körében is. Jelenleg viszont már tapasztalható némi élénkülés, hiszen a vevők az elhalasztott, leállított beruházásokat lassan elkezdik pótolni, belföldön pedig a fejlesztési pályázatok megjelenése ad okot a reményre. Igaz, az algériai piaci körülményeket megnehezítette, hogy augusztus 1-jével csak új ipari berendezések vihetők be az országba.

Megaprojekt-remények Egyiptomban

Elsősorban az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a gyógyászat, az egészségügy és a környezetvédelem területen látható üzleti lehetőség a magyar vállalkozások számára Egyiptomban - véli Rétfalvi György, az ITD Hungary vezérigazgatója.

Hasonlóan látja helyzetet az egyiptomi magyar nagykövet is. Kveck Péter lapunknak elmondta: az Ikarus buszoknak, a Ganz által szállított vonatoknak és szivattyúknak, illetve a Magyarországon tudományos fokozatott szerzett egyiptomiaknak köszönhetően rendkívül pozitív kép él a magyar cégekről, termékekről. (Az ötvenes-hatvanas években a Ganz szállította az első korszerű vonatokat Egyiptomba, ahol a népnyelv máig magarinak nevezi a gyors és megbízható szerelvényeket még akkor is, ha azok nem Magyarországon készültek.)

Az ország már csak amiatt is érdemes a figyelemre, mert az idén már többször felfelé módosították a GDP-növekedésre vonatkozó hivatalos előrejelzést, a kormányzati prognózis már 5 százalék körüli bővülést vár - hívja fel a figyelmet Kveck.

Több nagy üzlet is körvonalazódik: egy magyar középvállalkozás közreműködésével sikerülhet megmenteni a belvíz miatt összeomlással fenyegetett, a világörökség részét képező ókori templomokat, de egy vizes megaprojektben ennél is nagyobb lehetőség kínálkozik a hazai cégek számára. Utóbbi egy tó teljes környezetvédelmi rehabilitációját, a hozzá kapcsolódó idegenforgalmi fejlesztéseket, valamint egy 800 tóparcellából álló halgazdaság kialakítását öleli fel, amely néhány éven belül Egyiptom teljes édesvízi halfogyasztásának felét fedezhetné. A magyar részvételhez szükséges vállalati konzorcium létrejött, de teljes erőbedobással koncentrál a lehetőségre a gazdasági és a vízügyi tárca és az ITD is. Az egyiptomi cégek eközben a térségünkbe irányuló igen szerény áruexportot élénkítenék, az ehhez szükséges régiós logisztikai központ várhatóan Magyarországon épül fel.

HOZZÁSZÓLÁSOK