Aki arra a kérdésre, hogy az eddigi stabilizáció milyen növekedést alapoz meg, egyértelmű választ tud adni, ideológiai vitát folytat - vélekedett Orbán Gábor, az NGM államtitkára, aki szerint fenntartható a stabilizáció. Vitába szállt ezzel Mellár Tamás, a KSH volt elnöke, aki kiemelte: a tőkeállomány csökkenése, a foglalkoztatás gyengesége és kutatás-fejlesztésre költött pénzek alacsony szintje azt mutatja, hogy radikális növekedésre nincs kilátás, azaz marad a nulla százalék körüli potenciális kibocsátás. Szerinte 3-4 esztendőnek kellene eltelnie ahhoz, hogy a potenciális kibocsátási ütem 1-3 százalékra emelkedhessen, vagyis ha rövid távon meg is valósul a 1,5-2 százalékos tempó, az biztosan nem fenntartható, mert kínálati oldalon nincs megalapozva.

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szintén úgy látta, hogy a beruházások csökkenéséből és az alacsony foglalkoztatottságból nem jön ki más, mint alacsony potenciális növekedés. A 2009-es visszaesés nem, de a 2012-es elkerülhető lett volna - árnyalta az idei GDP-növekedést a közgazdász, aki szerint az a kérdés, hogy miként lehet újraindítani azt a magyar gazdaságot, amely utoljára 2006-ban volt képes dinamikus növekedésre. Megjegyezte: a nemzetközi körülmények nem rosszak, a kelet-közép-európai régió most van olyan feljövő fejlettségi stádiumban, amilyenben a lefelé tartó mediterrán országok vannak. A magyarországi visszaesési folyamatok 2004 óta tartanak, de az európai tőke a dél-európai bizonytalanság miatt új terepet keres, amiből edig jórészt kimaradt Magyarország, de ez helyreállítható. A 2 százalékos gazdasági növekedés sem az a tempó, amivel az örökölt társadalmi és gazdasági gondokat ki lehetne nőni - fogalmazott Bod Péter Ákos. Jelenleg trend alatt vagyunk, idén és jövőre a potenciális ütem felett növekszünk - ismerte el Orbán, aki szerint már nem lehet a Bokros-csomaghoz hasonló inflatorikus kiigazítást végrehajtani, erről szól a bérpolitika és a rezsicsökkentés is.

Kapcsolódó

Magyar bank nyer a devizahitel-forintosításon?

Nagy tétben fogadna Mellár Tamás, hogy a Bankszövetség megoldását a lakossági devizahitelek kezelésére a kormány nem fogja elfogadni, kisebb tétben pedig arra, hogy végül egy hazai bank fogja véghezvinni a forintosítást, amivel az a terv is megvalósul, hogy a bankszektor több mint 50 százaléka magyar tulajdonban legyen.

A rezsicsökkentés kapcsán is összecsaptak a vélemények. Mellár Tamás a nonprofittá történő átalakítás azt a veszélyt hordozza magában, hogy a rendszerek le fognak pusztulni, mint a szocializmusban, ha viszont az adókból fedezik a fejlesztéseket, akkor el kell mondani a polgároknak, hogy más arányban fognak a korszerűsítéshez hozzájárulni, mint ahogyan használják. Orbán Gábor megjegyezte: a nonprofit működés nem jelenti azt, hogy a tőkeköltség és az amortizáció ne lenne megfelelően elismerve az árakban, azaz nincs szó arról, hogy hagyják lerohadni a tőkeállományt. Hozzátette: ezek a szolgáltatók nem működnek transzparensen, így azt csak sejteni lehet, hogy a kimutatott nyereségek valójában mennnyire alacsonyak és igazából mekkora ebben az alkalmazott transzferárak szerepe. Bod Péter Ákos szerint nehéz kifogásolni, hogy azokat a területeket, amelyeket a rendszerváltás után gyorsan elveszített az állam, most igyekszik visszaszerezni. Azt azonban látni kell, hogy mivel az államháztartás deficites, a vállalatfelvásárlásokat hitelből kell finanszírozni, vagyis az a kérdés, hogy az így államosított tevékenység hoz-e a 6 százalékos államkötvény-költség felett - ha igen, akkor érdemes átvenni.

Mind Mellár Tamás, mind Bod Péter Ákos pozitívan értékelte a közmunkát, de fenntartásokkal. A KSH volt elnöke fontos pótcselekvésnek nevezete, illetve elismerte, hogy van a társadalomnak egy olyan része, amit csak így lehet munkához juttatni, illetve fontos lépés a munka világa felé, ám szerinte ezt nem kellene beleszámolni a foglalkoztatásba. Utóbbi véleményét azzal indokolta, hogy a szóban forgó 200 ezer fő nem termeli, hanem fogyasztja a GDP-t, azaz statisztikailag rontja a termelékenységet, hiszen a foglalkoztatást a GDP-nél nagyobb ütemben gyarapítja.