Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az előzetes felmérések szerint a legnagyobb kereslet az ipari, építőipari és szolgáltatási, kereskedelmi szektorokban, valamint bizonyos irodai, illetve technikai területen várható. Többen úgy látják: leginkább az idegenforgalomban és a vendéglátásban jelenhetnek meg új munkavállalók, míg a pénzügyi szektor és a közszféra viszonylag érintetlen maradhat e hatástól. A felmérésben megkérdezett osztrák cégek szerint főként szakmunkások, betanított munkások és segédmunkások kereshetnek Ausztriában állást.

Arról, hogy milyen szakmákkal lehet könnyebben állást találni a nyugat-európai munkaerőpiacokon, részletesen itt olvashat.

A közhiedelemmel ellentétben az osztrákok nem tartanak különösebben a munkaerőpiaci nyitástól, inkább pozitív változásokkal számolnak - mondta el a Napi Gazdaságnak Dr. Jány Attila ügyvéd, európai közösségi jogász, a Budapesti és Bécsi Ügyvédi Kamara tagja. A megkérdezettek fele arra számít, hogy májustól erőteljes munkaerő-áramlás indul Ausztria felé, ám csaknem ugyanilyen arányban vélték úgy, hogy a legális munkavállalás lehetősége visszaszorítja a feketemunkát.

Az osztrák vállalatoknak mintegy kétharmada számít rá, hogy a nyitás kedvező hatással lesz munkaerőpiacukra. A cégek körülbelül 6 százaléka kézzelfogható tervekkel rendelkezik a külföldi munkaerő foglalkoztatására, 40 százalékuk pedig jelenleg is foglalkoztat külföldit - derül ki az Osztrák Gazdasági Kutatóintézet átfogó jelentéséből.

Aki akart, már kiment?

Jó hír, hogy Magyarország és Ausztria kölcsönösen elismerik egymás szakképzéseit, mindazonáltal az ügvéd szerint nem igazán várható komoly roham Ausztriában és Németországban, tekintettel arra, hogy az igazán mobilis munkavállalók már korábban - a nehezebb munkavállalási feltételek ellenére - elhelyezkedhettek ezekben az országokban.

Az osztrák vállalkozások mintegy harmada véli úgy, kellő ismerettel rendelkezik a törvényi és piaci változásokról, valamint arról, hogy az Ausztriában érvényes szigorú törvényi szabályozások - például azonos bérek - miatt a magyar munkaerő nem esik kedvezőbb elbírálás alá a munkafeltételek tekintetében.

Az ausztriai elhelyezkedést általában nehezítő tényezők között szokás megemlíteni a nyelvtudás elégtelenségét, valamint az alkalmazott technológia hiányos ismeretét. Fontos kiemelni: ahhoz, hogy az osztrák cégek külföldi munkavállalókat vonzzanak, az állást keresőknek azonos bérfeltételek mellett olyan többletköltségekkel is számolniuk kell, mint a szállás biztosítása.

Ellenőriz a hatóság

Általános vélekedés és elvárás jelenleg Ausztriában, hogy a hatóságok szigorúan ellenőrizzék: a kelet-közép-európai munkavállalókat ne alkalmazhassák az osztrák előírásban rögzítettnél alacsonyabb bérért. Nyugati szomszédunk jogszabályai eddig is biztosították, hogy csak a törvényben vagy ágazati kollektív szerződésben előírt legkisebb munkabérért legyenek alkalmazhatók külföldiek.

Az Ausztriában tevékenykedő magyar cégek alkalmazottait is érintik egyes munkajogi tárgyú előírások, amelyek ugyanolyan bérszintet írnak elő az ideiglenesen Ausztriában dolgozó, más uniós tagállamban székelő társaság munkavállalójának is - emelte ki Dr. Jány Attila ügyvéd. 2011. május 1-jén új jogszabály lép életbe Ausztriában a bér és szociális dömping leküzdéséről, amely jelentős szigorítást eredményez a kontrollmechanizmusok terén. A jogszabály előírja többek között, hogy az Ausztriában foglalkoztatott vagy akár kiküldetés keretében dolgozó munkavállaló foglalkoztatójának a munkavállaló díjazását igazoló német nyelvű dokumentumokat a munkavállaló tényleges munkavégzési helyén kell tárolnia és a hatóság kérésére bemutatnia. Ha ezt elmulasztja, vagy ha a munkavállalónak az osztrák előírásoknál alacsonyabb bért fizet, nagy összegű bírságra számíthat.

Ez a szabályozás súlyos adminisztrációs terhet ró az Ausztriában szolgáltatást nyújtó vagy osztrák partnercégekkel együttműködő magyar vállalkozásokra is. Nem is szólva arról az anyagi teherről, amit kiküldetésen lévő munkavállalók osztrák színvonalú bérezése jelent. Így az sem kizárt, hogy a munkaerőpiac megnyitása az osztrák bérek lenyomása helyett az érintett cégeknél a magyar bérszínvonal felhajtásához vezet- véli az ügyvéd.