Január 14-én tartják a tárgyalást Berlington Hungary Kft. és társai - a Lixus Szerencsejátékszervező Kft., a Lixus Invest Kft., a Lixus Projekt Kft. és a Megapolis Terminal Kft. ügyében az Európai Bíróságon. Az ügy a pénznyerő automaták körüli történésekre a vezethető vissza. Magyarországon ugyanis 2012. október 11-e előtt a pénznyerő automatákat játékkaszinóban és játéktermekben lehetett üzemeltetni. Ám 2011-től kezdve a magyar jogalkotó egyre szigorította a játéktermekre vonatkozó szabályozást, ennek keretében 2011. november 1-jétől kezdődően a játéktermekben működtetett pénznyerő automaták után gépenként fizetendő játékadó mértékét 100 ezerről 500 ezer forintra emelte fel, illetve e tételes játékadó mellé bevezetett egy százalékos mértékű játékadót is.

Tavaly januári lapinformációk szerint az NFM bruttó 174 millió forintos keretösszeggel szerződést kötött a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával, hogy a Berlington Hungary perében a magyar állam jogi képviseletét ellássa. Az öt felperes többi között elmaradt vagyoni előny, vagyoncsökkenés, játéktermek bezárása miatti költségekre hivatkozva követel eltérő nagyságú, 120 millió forinttól 3,6 milliárd forintig terjedő kártérítést. Az összes kárigényt nyolcmilliárd forint tőke és annak kamataiban határozták meg.

Majd 2012. október 1-jén a kormány törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez a pénznyerő automaták játéktermekben és elektronikus kaszinókban történő működtetésének megtiltása céljából. Az így elfogadott törvény 2012. október 10-én hatályba is lépett, amely nyomán a játéktermek, illetve pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozóan korábban kiadott engedélyek a következő naptól automatikusan hatályukat veszítették. Ezen időponttól fogva pénznyerő automaták csak játékkaszinókban működtethetőek. A jogalkotó a tiltást a játékfüggőséggel, az annak megelőzéséhez fűződő közegészségügyi érdekekkel, illetve bűnmegelőzési okokkal indokolta.

Pontosítás

A cikk első verziójában megjelenttel ellentétben a Berlington Hungary Kft. neve jelenleg nem Atlantis Hungary Kft., az Atlantis Hungary Kft.-nek nincs folyamatban lévő ügye az Európai Bíróságon.

A szigorúbb szabályok bevezetése előtt játéktermekben pénznyerő automatákat üzemeltető vállalkozások a magyar bíróságok előtt vitatják a működésüket ellehetetlenítő intézkedéseknek az uniós alapszabadságokkal való összhangját, illetve kártérítést kérnek az uniós jog állítólagos megsértése miatt elszenvedett kárukért. Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék lényegében arra a kérdésre vár választ a bíróságtól, hogy a játéktermekben üzemeltetett pénznyerő automatáknál a játékadó mértékének egyik napról a másikra történő drasztikus felemelése, majd az ilyen üzemeltetés azonnali hatályú, teljes megtiltása összhangban van-e az uniós joggal.

Magyar húscég kártérítést kér tanácsadójától

Január 14-én hirdetik ki a főtanácsnoki indítványt a Martin Meat Kft. ügyében; a tárgyalás 2014. október 9-én volt. Ennek előzménye, hogy még 2007-ben egy osztrák vállalkozás szerződést kötött egy magyar céggel, amely vállalta, hogy magyar munkavállalóival marhahúst dolgoz fel az osztrák cég salzburgi vágóhídján. A magyar cég a szerződés megkötése előtt jogi tanácsadást kért, hogy az általa végezni kívánt tevékenység nem esik-e az Ausztria által tett átmeneti korlátozások hatálya alá. Jogi tanácsadói azt a tájékoztatást adták, hogy a kérdéses tevékenységre nem vonatkoznak ilyen korlátozások.

Az osztrák hatóságok azonban megbírságolták az osztrák vállalkozást, mivel álláspontjuk szerint számára a magyar cég munkaerő-átengedést végzett, amelyre vonatkoznak az átmeneti rendelkezések, a magyar munkavállalóknak foglalkoztatási engedélyre lett volna szükségük. Az osztrák és a magyar cég megállapodása alapján azonban a bírságot ez utóbbinak kellett viselnie.

A magyar vállalkozás ezután kártérítési keresetet indított a jogi tanácsadói ellen a hibásnak bizonyult jogi tanácsokból eredő kárának megtérítése iránt. Az ügyben eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság egyrészről azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy az ügyben munkaerő-átengedésről van-e szó, másrészről az osztrák hatóságok jogszerűen hivatkoztak-e az átmeneti korlátozásokra.

A Mol és a meg nem emelt bányajáradék is terítékre kerül

Szintén főtanácsnoki indítványt ismertetnek egy magyar kereset nyomán január 22-én is: az Európai Bizottság kontra Mol Nyrt. ügyében, ahol a tárgyalás 2014. november 13-án volt. A Mol és a magyar kormány 2005-ben megállapodást kötött, amelynek értelmében a cég által a kitermelt szénhidrogének után fizetendő bányajáradékok a Mol legtöbb magyarországi szénhidrogénmezőjénél 2020-ig változatlan összegű marad. A magyar bányászati törvény 2008 elején hatályba lépett módosítása a bányajáradék jelentős emeléséről rendelkezett, ami viszont az ominózus megállapodás által nyújtott kedvezményeket nem érintette.

Majd 2010 júniusában az Európai Bizottság megállapította, hogy a megállapodás és a bányászati törvény ezt követően történt módosításának együttes hatása azt eredményezi, hogy a Mol mentesül olyan pénzügyi terhek  alól, amelyeket a versenytársaknak meg kell fizetniük, így tisztességtelen versenyelőnyhöz jut. A brüsszeli testület szerint e kedvezmény az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül, amelyet Magyarországnak vissza kell fizettetnie a kedvezményezettel. Az EB határozata szerint az állami támogatás összege 2008-ben 28,4 milliárd és 2009-ben 1,9 milliárd forintot tesz ki, 2010-re az állami támogatás összegét Magyarországnak kell kiszámítania addig az időpontig, amíg abból a Mol részesülhetett.

A Mol a bizottság határozatát megtámadta az Európai Bíróság törvényszéke előtt, amely 2013. november 12-én meghozott ítéletében megsemmisítette az EB határozatát. Majd a Bizottság az ítélettel szemben fellebbezést nyújtott be az Európai Bíróság előtt.