Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény alapján a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezmény címén az összevont adóalap utáni adó terhére adókedvezményt érvényesíthetnek az adóhatóság által közzétett összefoglalója szerint.

A jogszabály értelmében az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg, azaz 2017-ben 6375 forint havonta.

Súlyosan fogyatékos személynek tekintendő, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket egy kormányrendelet határozza meg. Miután taxatív felsorolásról van szó, így a mellékletben nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény.

Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, kormányrendeletben szereplő leggyakoribb betegségek a teljesség igénye nélkül a következők:

  • hallási fogyatékosság,
  • látási fogyatékosság,
  • mozgásszervi fogyatékosság, elzáródást okozó érbetegségek,
  • súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek,
  • veleszületett enzimopátiák, e körbe tartoznak - többek között - a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek emésztőrendszer betegségei, e körbe tartoznak - többek között - a gluténérzékenység miatt fellépő betegségek endokrin és anyagcsere betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség.

Nem a NAV dönt a jogosultságról

A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.

A fogyatékosság minősítésére és az igazolás kiállítására vonatkozó szabályokat a 49/2009. (XII. 29.) egészségügyi minisztériumi rendelet határozza meg. A rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.

A fogyatékossági támogatás iránti igényt a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala felé kell benyújtani, míg a rokkantsági járadék megállapítására a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jogosult, melyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósít.

Az igazoláson a betegség/fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra kötelezett-e a magánszemély. Végleges fogyatékosság megállapításakor az erről szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.

Nem kell a napi nyolcórás munkaviszony

A személyi kedvezmény alanyi jogon jár, - amennyiben a betegség, a rokkantság megfelel a jogszabályokban előírtaknak - azonban az igénybevételének további feltétele, hogy a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemély szerezzen az összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után adófizetési kötelezettsége keletkezett - függetlenül attól, hogy milyen jogviszony vagy egyéb jogcím alapján, és milyen rendszerességgel szerezte azt.

Amennyiben a magánszemélynek például munkaviszonya alapján rendszeres jövedelme van, akkor a munkáltatója felé tett adóelőleg- nyilatkozat alapján lehetősége van már a fizetendő adóelőlegnél érvényesítheti az adókedvezményt.

Nincs akadálya annak, hogy a magánszemély döntése szerint csak az adóévi bevallásában érvényesítse a személyi kedvezményt, például ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt, akkor az adózó az éves adóbevallásában utólag érvényesítheti azt - amennyiben valamennyi feltételnek megfelel.

Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési időn belül szükséges megőrizni, mert a kedvezményre jogosultság az esetleges adóellenőrzés során e dokumentummal igazolható.

Fontos tudni azt is, hogy amennyiben az adóévet, esetleg több adóévet követően utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson feltüntetett kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével visszaigényelhető - írta a NAV.