BUX
37993

Magyarország a régió feketebáránya

A magyar kormány gazdaságpolitikája, úgy tűnik, nem örvend nagy támogatottságnak külföldön - legalábbis ez derül ki a Merrill Lynch befektetési bank egyik elemzéséből, illetve a Financial Times és a Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárjaiból. A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők viszont a reformokban bíznak.

NAPI, MTI-Eco, 2010. december 8. szerda, 13:53

A Magyarországon tapasztalható, piacbarátnak egyáltalán nem nevezhető politikai környezet fokozza az IMF mentőöv elengedéséből, a svájci frankban denominált jelentős mértékű magánadósságból, és a periférikus európai helyzetünkből adódó kockázatokat - a Merrill Lynch egyik elemzésében.

Az amerikai befektetési bank az országot jelentős alulsúlyozásra („big underweight") javasolja, az elemzés alapján a pénzintézet egyértelműen a régió fekete bárányaként tekint Magyarországra. Sőt, a Merrill szerint a régióban a magyar gazdaság az elsőszámú esélyes egy W-alakú fellendülésre ("double dip candidate"), vagyis arra, hogy 2011-ben ismét recesszióba süllyedjen a gazdasága.A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők viszont a reformokban bíznak - további részleteket erről itt olvashat.A gazdaságpolitika "nem bizonyult meggyőzőnek"Két külföldi lap, a Financial Times (FT) és a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) is kommentárt közölt a magyar gazdaságpolitikai helyzetről szerdán.

Előbbi Moody's Investors Service döntésével kapcsolatban jegyzi meg, hogy a leminősítés időzítése különösen rossz volt: egy hónappal a soros magyar EU-elnökség kezdete előtt rontotta a "bóvli" kategóriától mindössze egy fokozatnyira lévő szintre a magyar adósosztályzatot. A londoni gazdasági napilap szerint a Moody's bizonyos mértékig csak a többiek után futott, ugyanis van olyan hitelminősítő, amelyiknél Magyarország már a "BBB mínusz" (a Moody's osztályzati módszertanában a most megadott "Baa3"-nak megfelelő) osztályzati szinten volt.

Az FT úgy véli, a lépés tükrözi a növekvő aggodalmakat is Magyarország gazdaságpolitikai döntéshozatalának "szeszélyes természetével" kapcsolatban. Budapestnek viszont ezeket teljes mértékben kezelnie kell - jegyzi meg a lap.

A szerkesztőségi kommentárrovatban megjelent írás emlékeztet arra, hogy a Fidesz áprilisban azzal az ígérettel került hatalomra, hogy nem megszorítással, hanem növekedéssel vezeti ki a gazdaságot a bajból. Ennek annyi alapja lenne is, hogy a magyar közadósság, amely a nemzetgazdasági kibocsátási értéknek hozzávetőleg a 80 százaléka, nem fog csökkenni növekedés nélkül. A terv előmozdítását célzó gazdaságpolitika azonban "nem bizonyult meggyőzőnek".

A program központi eleme ugyanis a jövedelmi és a társasági adók csökkentése. Mivel azonban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem járul hozzá, hogy Magyarország ezeket az adócsökkentéseket magasabb államháztartási hiánnyal finanszírozza, a kormány a bankokra és a közszolgáltató cégekre kirótt profitadók módszeréhez folyamodott, és "állami ellenőrzés alá helyezi" az ország magánnyugdíj megtakarításokat.

Az egyszeri intézkedések és a "a könyvelési alkímia" elősegítheti ugyan Magyarország rövid távú deficitcéljainak teljesítését, az ország strukturális problémáit azonban semmilyen módon nem kezelik - világít rá Financial Times.

Az újság emellett azt is megjegyzi, hogy a kormány "megfosztotta méregfogától" a Költségvetési Tanácsot is, és korlátozta az Alkotmánybíróság ítélkezési jogát költségvetési kérdésekben. Az eredmény pedig a független költségvetési felügyelet hiánya. Ezek miatt a kommentár írója szerint nem is csoda, hogy a befektetők idegesek.

A Financial Times szerint Budapestnek - ahelyett, hogy "a bírálókra szájkosarat húzna" - az ország számára égetően szükséges strukturális reformokat kellene "keresztülhajtania". A profitadók sem tudják örökké elfedni azt a tényt, hogy a közszférát meg kell nyirbálni, a nyugdíjkorhatárt emelni kell, és növelni kell a foglalkoztatási rátát is - jegyzi meg a lap.

Magyarországot minden arra ösztönzi, hogy kezelje ezeket a problémákat. A háztartások adósságállományának több mint a fele devizaalapú, és ha az "ad hoc" gazdaságpolitikai döntéshozatal még tovább gyengíti a forintot, "az elgyötört fogyasztók" lassítani, és nem serkenteni fogják a magyar gazdaságot az FT szerint.

Sőt, a lap arra is figyelmeztet, hogy a politikai és a gazdasági gyengeségek alááshatják a magyar EU-elnökségi időszakot is és a 2009-es cseh elnökség sorsára juthat.

A kommentár írója végül megjegyzi: bár a Lisszaboni Szerződés elfogadásával a soros elnökségi rendszernek ma már kisebb a súlya, Európa azonban aligha engedhet meg magának egy "szeszélyes vezetőt".

Talán hagyni kellene?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által bejelentett kamatemelés kapcsán a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) is - a brit gazdasági napilaphoz képest enyhébb hangvételű - kommentárt közölt Magyarországról.

Hanno Mussler, a cikk írója szerint a jegybank lépése utólag arra irányuló kísérletként is értékelhető, hogy megvédje a forint árfolyamát a kormány irányvonalát ért nemzetközi bírálatokkal szemben.

Bár a Magyarországról érkező hírek többnyire rossznak tűnnek: az S&P után a Moody's is leminősítette az ország hitelképességét, a jegybank és a kormány pedig állandó vitában áll egymással. A forint ehhez képest viszont egy hét leforgása alatt az euróval szemben 1, a svájci frankkal szemben pedig 1,3 százalékot erősödött, miközben a térség valutái, mindenekelőtt az orosz rubel és a török líra, nagyjából egy százalékkal gyengült.

A lap azonban rámutat, hogy a nehezen kiszámítható Orbán-kormány miatt a jövőben is számolni kell a forint árfolyamának ingadozásával. Azt viszont még nem lehet megítélni, bölcs húzás volt-e a nemzeti-konzervatív Orbán részéről, amikor a nyáron visszautasította a Nemzetközi Valutaalap (IMF) további segítségét. A nemzetközi befektetők viszont jóformán megsértődtek azon, hogy Magyarország megpróbálja a maga útját járni" - állapította meg Mussler.

A frankhitelek megtiltása és az államháztartás szanálásának megindítása a szerző szerint talán nem tűnik igazán tartósnak, ám nem nevezhető sikertelennek. Még a kormányt kritikus szemmel figyelő jegybank is valószínűnek tartja a költségvetési hiány 2,7 százalékra történő leszorítását 2011-ben.

"Ha két évvel a kutyaszorító után Görögország és Írország ilyen jó helyzetben volna, mint Magyarország, azon sokan csodálkoznának. Az Európai Bizottság két hónappal ezelőtt még az euróövezet legjobbjairól, Finnországról és Luxemburgról sem feltételezte, hogy deficitjük idén a GDP 3 százaléka alatt lesz. Talán hagyni kellene a magyarokat, hadd menjenek a maguk feje után" - zárta kommentárját a FAZ.