Az egy főre eső tényleges egyéni fogyasztás alapján az EU átlaga felett 2015-ben tíz uniós tagállam volt. A legmagasabb értéket Luxemburgban mérte az Eurostat, de ebben a csoportban található Németország (123 százalék), Ausztria (119 százalék), Dánia (115 százalék), Belgium (114 százalék), Finnország (114 százalék), az Egyesült Királyság (114 százalék), Franciaország (112 százalék), Hollandia (111 százalék) és Svédország (111 százalék).

Az egy főre eső tényleges egyéni fogyasztás 13 uniós tagállamban az EU átlaga és annak 30 százaléka között. Az uniós átlagtól kevesebb mint 10 százalékkal elmaradó egy főre eső tényleges fogyasztást Olaszországban (99 százalék), Írországban (96 százalék) és Cipruson (90 százalék) mérte az Eurostat, az átlagtól 10 és 20 százalékkal elmaradó országok között pedig olyanok szerepelnek, mint Spanyolország, Litvánia, Portugália és Málta.

Magyarország a sor végén valahol

Az adatokból az látszik, hogy Magyarország elmaradt a visegrádi négyektől, hiszen Csehország, Szlovákia és Lengyelország - Görögországgal, Szlovéniával és Észtországgal együtt - azon országok között szerepel, amelyek ugyan az uniós átlag alatti egy főre eső tényleges fogyasztással rendelkeznek, de elmaradásuk 20-30 százalék közé tehető. Vagyis a csehek egy főre eső tényleges fogyasztása az uniós átlag 78, a szlovákoké 77, a lengyeleké 74 százalékon áll.

Ehhez képest Magyarországon 63 százalékon áll ez a háztartások anyagi jólétét mutató indikátor. Ezzel a 28 uniós tagállamok között csak Romániát (59 százalék), Horvátországot (58 százalék), és Bulgáriát (53 százalék) előzzük meg, azaz a sor végén kullogunk.

Forrás: Eurostat

Inkább stagnált a fogyasztás az EU-ban

Az elmúlt három évben az egy főre eső tényleges fogyasztás a legtöbb uniós országban alig változott. Romániában az elmúlt három évben folyamatosan emelkedett ez a mutató a 2013-as 54 százalékról 2014-ben 56, majd 2015-ben 59 százalékra. Bulgáriában szintén folyamatosan javult a helyzet, itt 2013-ban az EU átlagának 49 százalékán állt az egy főre eső tényleges fogyasztás, ez 2014-ben 51, majd 2015-ben 53 százalékra emelkedett.

Az Eurostat emellett jelentősebb növekedést mutatott még ki Litvániában és Észtországban is, előbbi esetében az egy főre eső tényleges fogyasztás 2014-ben még 79 százalékon állt, ez 2014-ben 81, 2015-ben 83 százalékra emelkedett. Utóbbi esetében 2013 és 2014 között 68 százalékról 69-re emelkedett a mutató, majd ez 2015-ben 71 százalékra ugrott.

Ezzel szemben Luxemburgban, Hollandiában, Ausztriában és Görögországban jelentősebb visszaesés következett be. Luxemburg esetében a 2013-as 145 százalékról 2014-ben 143, majd 2015-ben 137 százalékra csökkent az AIC-mutató. Hollandiában az utóbbi három évben 115-ről először 113-ra, majd 2015-ben 111 százalékra esett az egy főre eső tényleges fogyasztás, Ausztriában a 2013-as 123 százalék 2014-ben 122-re majd 119 százalékra csökken, míg Görögországban a 2013-ban mért 80 százalékról 79, majd 77 százalékra csúszott le a mutató.

Magyarország hátul toporog

Magyarország esetében inkább stagnálásról lehet beszélni az elmúlt 3 évben: 2013-ban és 2014-ben az EU átlagának 62 százalékán állt az egy főre eső tényleges fogyasztás, ami 2015-ben 63 százalékra kúszott fel.

A cseheknél a 2013-as 76 százalékos szint 2014-ben 78 százalékra emelkedett és 2015-ben is ezen a szinten maradt, a szlovákoknál az utóbbi három évben évenként egy százalékkal kúszott fel a mutató, 75-ről 77 százalékra, míg a lengyeleknél az utóbbi három évben 74 százalékon stagnált.

Mi a helyzet az egy főre eső GDP alapján?

Az Eurostat a legfrissebb statisztikájában a vásárlóerő-egységen számolt egy főre eső GDP alakulását is megnézte, ami szintén óriási, mintegy hatszoros különbséget mutatott 2015-ben a sor tetején és alján szereplő tagállam között. A végen szintén Bulgária és Luxemburg szerepel 47 illetve 264 százalékkal.

Magyarországon a vásárlóerő-egységen számolt egy főre eső GDP 2015-ben az EU átlagának 68 százalékán állt - ami 2014-hez képest stagnálást, 2013-hoz képest 1 százalékos növekedést jelent. Ez a mutató Csehországban tavaly 87, Szlovákiában 77, Lengyelországban 69 százalékon állt, azaz e tekintetben is a V4-ek mögött kullogunk. A visegrádi országokban az elmúlt három évben e mutató tekintetében enyhe növekedés (Csehország, Lengyelország) illetve stagnálás (Szlovákia) volt megfigyelhető.