BUX
38657

Magyarország egyeztet a jegybankról az ECB-vel

Magyarország és az Európai Központi Bank (ECB) között levélváltás történt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tagjainak kinevezésével kapcsolatban, megbeszélések nem folytak a tervezett törvényi változtatásokról - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden a Reuters hírügynökség kérdésére.

NAPI, 2011. január 11. kedd, 17:12

A tárca a hírügynökség kérdésére pontosította egy korábbi kommentjét, miszerint konzultációk folynak az ECB-vel a magyar jegybankot érintő törvénymódosítással kapcsolatban."Tárgyalások nem folynak, de levélváltás történt" - közölte az NGM a hírügynökségnek adott újabb válaszában. A tárca ugyanis korábban azt közölte egymondatos válaszában a Reuters-szel arra a kérdésére, hogy mikor kívánja benyújtani a kormány a jegybanktörvény módosítását a parlamentnek, hogy "konzultációk folynak az ECB-vel". 

Az NGM a Reuters-nek elküldött korábbi emailjére utalva közölte, hogy az azt megelőző válasz félreérthető volt, és hozzátette, hogy az ECB-vel folyamatos a levélváltás egyéb, a Költségvetési Tanácsot érintő törvénymódosításokkal kapcsolatban is. 

Ugyanakkor arra a kérdésre nem válaszolt, hogy a parlamentnek mikor szándékozik benyújtani a jegybanktörvény módosítását érintő változtatásokat - jelezte a Reuters. 

A hírügynökség utalt arra is, hogy az ECB korábban kritizálta a kormánynak az MNB Monetáris Tanácsa tagjainak kinevezését érintő terveit, miszerint egy parlamenti bizottság kapná meg a jogot, hogy a monetáris tanács négy külső tagjának március végén lejáró mandátumát kiossza, megtorpedózva ezzel Simor András jelenlegi jegybankelnök azon lehetőségét, hogy ebből kettőt ő nevezzen ki - emlékeztet a Reuters.A monetáris tanácsnak hét tagja van, az MNB elnöke és a két jegybanki alelnök, valamint a tanács négy külső tagja, akiket eddig paritásos alapon jelölt az MNB elnöke, illetve a miniszterelnök.Az ECB arra szólította fel a magyar kormányt egy hónapja, hogy tartsa tiszteletben a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét - emlékeztet a Reuters.Az ECB december 14-diki közleményében kijelentette, hogy a jegybanktörvényben tervezett változtatások a monetáris tanácstagok fizetésének csökkentésével és a központi bankot érintő kormányzati kritikákkal párosultak, amelyek a jegybank döntéshozóira gyakorolt kormányzati nyomásgyakorlásként is értelmezhető és aggályokat vetett fel. A közlemény emellett azt is megjegyezte, hogy amint az ECB a konvergenciaprogramban következetesen jelezi is, bármilyen ehhez hasonló befolyásgyakorlás az európai szerződés 130. cikkét - amely az uniós tagállamok kormányát arra kötelezi, hogy tartsák tiszteletben a jegybanki függetlenség elvét - sérti.

A Reuters ennek kapcsán megemlíti, hogy az NGM az elmúlt két hónapban kritizálta azokat a jegybanki döntéseket, amikor is a monetáris tanács összesen 50 bázisponttal 5,75 százalékra emelte az alapkamatot az inflációs veszélyekre hivatkozva.Elemzők arra számítanak, hogy a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-kormány "galambokat" fog delegálni a monetáris tanácsba, amint a változtatásokat elfogadja a parlament, akik a monetáris szigorítás ellen, illetve kamattartásra fognak szavazni a márciustól, az első esedékes kamatdöntő ülésen.Ezzel az üggyel kapcsolatban az NGM a következő közleményt juttatta el az MTI-hez kedden késő délután: "az EU-s jogszabályok szerint a kormány december elején tájékoztatást adott az ECB-nek a jegybank monetáris tanácsa, a múlt év végén pedig a Költségvetési Tanács tagjainak jelölésével kapcsolatban. Az ECB az MNB-törvénymódosítás kapcsán az észrevételeit még december közepén megküldte, amelynek összefoglalója a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján olvasható."Az NGM tavaly december 22-én a következőket publikálta a tárca honlapján: "Nem emelt érdemi kifogást az Európai Központi Bank (ECB) a kormánynak a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvénymódosítási javaslata ellen - ez derül ki az ECB elnöke, Jean-Claude Trichet leveléből. Mégis ezzel a ténnyel ellentétes állítások jelentek meg a magyar médiában - az ECB elnökének levelére hivatkozva". A honlapon december 22-én közzétette dokumentum szerint jelentősen közelíteni kell a magyar szabályozást az Európai Unió gyakorlatához - ezért kívánja a parlament jogává tenni a kormány az MNB vezetését ellátó monetáris tanács tagjainak megválasztását. A kormány ebbéli szándékát érdemben nem kifogásolja az ECB - olvasható a szervezet elnökének levelében az MTI-Eco szerinti híradásban. Az NGM honlapon közzétett közleménye szerint "Jean-Claude Trichet válaszlevelében egyúttal azt is jelzi, hogy az MNB felügyelő bizottsága tagjainak díjazására vonatkozó kormányjavaslat formálisan ugyancsak megfelel a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) Alapokmányának" - írja az MTI-Eco. A magyar hírügynökség emellett emlékeztet arra: Nagy Anna tavaly december 23-án, a kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány módosítani kívánja a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt úgy, hogy a monetáris tanács négy külső tagjáról a parlament gazdasági bizottságának ajánlása alapján a plenáris ülés feles többséggel fog dönteni. A kormány tájékoztatta a döntésről az Európai Központi Bankot, amely nem emelt formális kifogást - közölte akkor a kormányszóvivő.Kérdésre válaszolva Nagy Anna a tavaly decemberi kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke meghívottként részt vett a kormányülésen és elmondta véleményét. Tavaly, november 29-én a monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, majd 2010. december 20-án a monetáris tanács csaknem egyhangúan döntött az alapkamat újabb 25 bázispontos emeléséről 5,75 százalékra. Az alapkamat-emeléseket az NGM mindkét esetben indokolatlannak tartotta - jegyezte meg az MT-Eco.