BUX
38018

Magyarország éllovas az adósságteher-világranglistán

Magyarország az állami adósságszolgálat terhét tekintve az ötödik helyet foglalja el a több mint 170 országot figyelembe vevő világranglistán.

Sebők Miklós, 2005. január 10. hétfő, 09:27

A NAPI Gazdaság cikke

A különböző gazdasági és társadalmi mutatókat évente összesítő World in Figures legfrissebb adatai szerint ebben a "versenyszámban" csak Sierra Leone, Brazília, Argentína és Libanon előzi meg az országot - derül ki az Economist kiadványából. Az adósságszolgálat terhét a termék- és szolgáltatásexport arányában meghatározó mutatót tekintve Magyarország 42 százalékos szinten állt, tehát az exportbevételek közel felét költötte az ország az államadóssággal kapcsolatos kifizetésekre, amely a tőketörlesztés mellett a kamatokat is magában foglalja.
Kelet-Közép-Európában ez a 42 százalékos mutató kiemelkedőnek számít: a sorban következő Litvánia esetében 37, Lengyelországnál 32, míg Bulgáriánál és Szlovákiánál csak 19 százalékos.

Az adatokat célszerű ugyanakkor megfelelő óvatossággal kezelni. A 2003-ban összeállított 2004-es kiadás listái többnyire a 2001. december 31-ével zárult időszakra vonatkoznak, és nem veszik figyelembe az azóta történt változásokat.
Az adósságszolgálat mellett más régiós negatív rekordokkal is büszkélkedhet az ország: a környező államok közül például nálunk volt a legkisebb a munkaerő-állomány a népesség arányában mérve. A vonatkozó mutató 41,3 százalékos értéke a 23. helyre jogosít a világranglistán, mellyel megelőzzük még a súlyos munkaerő-piaci problémákkal küszködő Lengyelországot is (45 százalék). A táblázat alján pedig a legaktívabb országok között megtaláljuk Romániát 51,1 és Csehországot 50,4 százalékkal.

A komplex versenyképességi mutató (mely 259 tényezőt, így a nyitottságot, a pénzügyi piacok és az infrastruktúra fejlettségét is figyelembe veszi) már kedvezőbb képet mutat: itt a dobogós Egyesült Államok, Finnország és Szingapúr mögött Magyarország a 35. A régióból csak Észtország (21.) és Csehország (30.) teljesített jobban. A versenyképesség fenntartása tekintetében ugyanakkor elgondolkoztató, hogy míg
kutatásra és fejlesztésre 2001-ben Svédország GDP-je 3,6 százalékát költötte, Csehország és Szlovénia 1,3 százalékát, addig Magyarországon ez az arány csak 0,9 százalékos volt.