Pleschinger Gyula mai nyilatkozata nemhogy csillapította, inkább fokozta a befektetői aggodalmakat amiatt, hogy úgy fogalmazott: nem lenne tragédia IMF-megállapodás hiányában sem - írja a Financial Times Beyond-BRIC's blogjában Stefan Wagstyl. Véleménye szerint a mostani időszak nemcsak Magyarország számára veszélyes, hanem a kelet-közép-európai szomszédainak is. Utalt ugyanis Charles Robertsonnak, a Renaissance Capital elemzőjének mai kommentárjára, aki szerint egyre nőnek a Magyarország miatti fertőzési kockázatok a régióban. Robertson véleménye szerint a magyar fejlemények következményei egyértelműek: a szűkebb értelemben vett régióban a magyar piaccal szemben a lengyelt és a csehet érdemes előnyben részesíteni, míg a feltörekvő piaci univerzumban a CE3 régión kívüli piacokat.

A blog szerzője emlékeztet Fellegi Tamás magyar IMF-főtárgyaló mai nyilatkozatára is, illetve arra is, hogy az ÁKK ma lényegében törölte az államkötvény csereaukciót a megemelkedett hozamelvárások miatt, ahogy arra is, miszerint jövő héten az EU Bizottság kialakíthatja álláspontját a kulcsfontosságú jegybanktörvény ügyében.

Kapcsolódó

Robbanáspont közelében

Stefan Wagstyl utal Benoit Anne, a Société Générale bank elemzőjének mai kommentárjára is, aki arra figyelmeztetet: nagyon közel kerültünk egy olyan "robbanásponthoz", amely egy sokkal nagyobb problémává válhat, mint önmagában egy makrogazdasági válság (ami már önmagában is probléma). A SocGen stratégája szerint a magyarországi helyzetnek sokkal több dimenziója is van annál, mint hogy önmagában a forint kilátásait vizsgáljuk, amely rekord mélység körül mozog az euróval szemben. Véleménye szerint a Magyar Nemzeti Bank közel lehet egy rendkívüli kamatemelés meglépéséhez, a 2008 novemberi esethez hasonlóan (akkor 300 bázispontos szigorítás következett be). Benoit Anne szerint a válság politikai válsággá is fejlődött és emlékeztet arra is, hogy az EU felőli válaszreakció kétség kívül kedvezőtlen lesz Magyarország befektetői megítélésének.

A 22-es csapdája

A 22-es csapdájára hasonlít a magyarországi helyzet, mivel az EU és az IMF csak akkor hajlandó egy készenléti hitelkeret nyújtására, ha ezzel párhuzamosan szoros kontrollt tud gyakorolni a magyar folyamatok felett, eközben viszont a magyar kormány csak egy laza ellenőrzéssel járó elővigyázatossági hitelkeretet szeretne, amely mellett megőrizné a függetlenségét - mutatott rá ma kora délutáni kommentárjában Várkonyi Gergely, a Deutsche Bank budapesti elemzője.

Egyelőre függőben vannak a januárra beharangozott hivatalos tárgyalások, és az ellentmondásos magyar kormányzati kommunikáció után véleménye szerint Fellegi Tamás jövő heti washingtoni látogatása után tisztulhat némileg a kép.

Az elemző szerint az államadósság magas refinanszírozási igényére, illetve az 5 milliárd eurónyi idei devizaalapú adósságlejáratra tekintettel a piac várhatóan fokozza a nyomást a magyar kormányra, hogy jöjjön létre a megállapodás, azaz a magyar eszközárak további gyengülése szoríthatja rá a kormányt arra, hogy belássa: nincs más lehetősége, mint az EU/IMF-megállapodás megkötése. Ezen háttérre alapozva Várkonyi Gergely a magyar részvénypiac taktikai jellegű alulsúlyozását javasolja mindaddig, amíg meg nem születik a megállapodás. Addig azonban magas volatilitás várható a magyar piacon. Véleménye szerint a megállapodás katalizátorként is szolgálhat majd a magyar részvények emelkedéséhez, mivel a megállapodással várhatóan tisztul a kép a szektorális adók sorsa körül is.