A NAPI Gazdaság cikke. Franco Frattini, az EB bel- és igazságpolitikáért felelős tagja szerint le kell számolni a múlt kliséivel, és a bevándorlókra nem szabad ellenségként tekinteni. Ellenkezőleg, a migráció lesz a megoldás a rövidesen krónikus munkaerőhiánnyal küzdő Európai Unió számára. A bevándorlók egyúttal hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU versenyképes maradjon Kanadával, az Egyesült Államokkal és az ázsiai országokkal szemben. Az EB négy országot emel ki, amelyeket különösen érzékenyen érint majd a szakképzett munkaerő hiánya: Németországot, Olaszországot, Magyarországot és Lettországot. Jóllehet nem minden országot sújt egyformán a lakosság elöregedése, a trend azonban ebbe az irányba mutat. (Írország például kivétel, a demográfiai előrejelzések szerint 2035-ig nem kell tartania e problémától.) A megfelelően irányított bevándorláspolitika az európaiak életét megkönnyítő lehetőséget kínál: brüsszeli becslések szerint a következő húsz évben húszmillió bevándorlóra lesz szükség. Vagy egy másik adat: 2050-től az uniós lakosság harmada lesz idősebb 65 évesnél. Ma az EU országaiba irányuló bevándorolók 85 százaléka szakképzetlen, míg az Egyesült Államokba érkezőknek csak öt százaléka tartozik ehhez a réteghez. Ugyanakkor a szakmunkások 55 százaléka választja Amerikát, míg az EU-ba csak öt százalékuk tart. Frattini minderről a minap beszélt az EU igazság- és belügyminisztereinek informális lisszaboni találkozóján, amelyet rövidesen követ majd az EB konkrét jogi indítványa: az amerikai zöld kártya mintájára bevezetnék a kék kártyát, amely megkönnyíti a külföldiek letelepedését és munkavállalását. Az engedély kezdetben két évre szól és további hárommal meghosszabbítható. Az EU ugyanakkor nem akar részt venni a fejlődő országok agyelszívásában. Vagyis a felsőfokú végzettségűek csak átmeneti ideig dolgozhatnának, viszont a hazájukba visszatérők később minden bürokratikus nehézség nélkül vállalhatnak ismét munkát egy uniós tagállamban. Frattini október 23-ára tervezi a javaslat nyilvánosságra hozatalát, amelynek néhány részlete már ismert. A munkavállalási engedély kiadásának eljárását fel kell gyorsítani (a magasan szakképzettek esetében), és az eljárást azonos kritériumok alapján kell lefolytatni. Azaz a feltételekhez tartozik a munkaszerződés (ezt a munkaadó nyújtja), a szakképzettség igazolása, továbbá a munkabérnek meg kell haladnia a nemzeti minimálbér szintjét. Az előkészületek idején született tanulmányok világosan jelzik, hogy óriási különbség van az uniós munkavállalók és a harmadik országból érkezettek jogai között, és ezen mindenképpen változtatni kell. Ami az uniós esélyegyenlőségi politika megfelelő alkalmazásával kezelhető, az az azonos szociálpolitikai jogok, munkahelyi körülmények biztosítása. Nincs ellentmondásban az új migrációs politikával az uniós külső határok erősítése. Ez része az ellenőrzött vagy irányított bevándorlásnak. A tagállamoknak védekezniük kell az illegális bevándorlás ellen, már csak azért is, mert ez a potenciális munkaerőréteg nyilvánvalóan a feketegazdaságban landol, ami megöli a tisztességes versenyt. Az Európába irányuló bevándorlásról, illetve az Európán belüli népességmozgásokról szóló éves uniós jelentés szerint az EU-n kívüli országokból származó európai lakosok száma 2006 elején 18,5 millió volt, ami az unió akkori 493 milliós lakosságának 3,8 százaléka. A legtöbb tagországban pozitív szaldót mutatott a bevándorlók és a kivándorlók száma, a teljes közösség népességnövekedésének fontos eleme volt, hogy sokan települtek be az EU-n kívülről. A kilencvenes években évente fél-, illetve egymillió fő között mozgott a bevándorlók száma, ami 2002 óta 1,5-2 millióra kúszott fel. Az EU jelentése megállapítja, hogy a külföldiek integrációja, az ebből származó előnyök kihasználásának lehetősége éles vita tárgya mind nemzeti, mind uniós szinten.