BUX
38553

Magyarországon kívül csak Venezuela tett ekkora visszalépést (Nomura)

Az Európai Unió által a közép-európai nyugdíjreformok államháztartási költségeinek ügyében tanúsított "rugalmatlanság" az egyik valószínű oka a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos magyarországi kormányintézkedéseknek, és bár a nyugdíjreform-költségek elszámolásának kérdésében vallott magyar álláspont "méltányolható", a kormány által választott módszerek a piaci szereplők körében bizonyosan nem találnak rokonszenvre - áll londoni felzárkózó piaci elemzők helyzetértékeléseiben.

MTI-Eco, 2010. november 27. szombat, 10:47

Egyes citybeli elemzői vélemények szerint a Költségvetési Tanács "lebontásának" tervei a venezuelai kormány eljárásához hasonlíthatóak. Kemény alaphangú elemzést tett közzé Peter Attard Montalto, a Nomura befektetési társaság londoni felzárkózó térségi közgazdásza. Montalto "a hitelességre mért három aggasztó csapásnak" nevezte a Költségvetési Tanáccsal, a jegybanki monetáris tanácsi kinevezésekkel és a nyugdíjreformokkal kapcsolatos intézkedéseket, amelyek szerinte érdemben növelik a magyar országkockázatot.A Nomura szakértője szerint a kormány "gyakorlatilag feloszlatta" a Költségvetési Tanácsot, mivel "semmilyen tanácsot nem akar" hallani költségvetési ügyekben, sem az MNB-től, sem bárki mástól. Jóllehet a Költségvetési Tanáccsal kapcsolatos intézkedés hatása az államháztartási hiányra összességében minimális lesz, a lépés azonban ismét rávilágít az "idén zajló kaotikus költségvetési folyamatokra" - áll a Nomura közgazdászának helyzetértékelésében.Montalto szerint Magyarországon kívül Venezuela az egyetlen ország, amely "valaha is ilyen hatalmas lépést tett visszafelé" egy független költségvetési tanács ügyében.A monetáris tanácsi kinevezésekben tervezett változtatásokról - arról, hogy az új tagokat a parlament nevezné ki - a Nomura szakértője azt írta, hogy így a pénzügypolitikai testület új tagjai "Fidesz-emberek lesznek", és ennek megfelelően a kamatenyhítést pártolják majd. Ezáltal felmerül a lehetősége a jövő évi jegybanki kamatcsökkentéseknek - vélte az elemző.

Az EU az oka?Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője pénteki londoni kommentárjában a magánnyugdíjrendszerekkel kapcsolatos fejleményeket elemzte. Ebben felidézte, hogy Magyarország, Lengyelország és több más kelet-közép-európai EU-tagállam bizonyos engedékenységet kért az EU Bizottságától és az uniós statisztikai hivataltól (Eurostat) közfinanszírozási helyzetüknek a túlzottdeficit-eljárások keretében végzett felülvizsgálatában, hivatkozással az általuk végrehajtott radikális nyugdíjreformok költségvetési terheire. Az 1990-es évek végén életbe léptetett - akkor haladónak és "művészien kidolgozottnak" minősített - magyar nyugdíjreform-rendszer hátulütője az, hogy mivel nyugdíjhozzájárulásokat terel át a magánszektorba, közvetlen államháztartási költségnövekedéssel jár.Az uniós hatóságok azonban az idén jórészt elvetették az ennek elismerését célzó folyamodványokat, és talán "a megértés és a rugalmasság e hiánya keltette frusztráció nyomta" a magyar kormányt a nyugdíjrendszerben tett "retrográd" lépések felé - írta elemzésében az RBS vezető londoni szakértője.Timothy Ash szerint az RBS "jelentős rokonszenvvel" viseltet a nyugdíjreform-költségek uniós adósságráta- és deficit elszámolásával kapcsolatos magyar és lengyel álláspont iránt, valószínűtlen azonban, hogy a magyar kormány "radikális, sőt talán regresszív" megoldásait a piaci szereplők és Magyarország hivatalos hitelezői értékelni fogják.A jelek szerint a magyar gondolkodásmód "valós frusztrációt" tükröz amiatt, hogy az EU, az Eurostat, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) "és talán a piacok részéről is" meg nem értés mutatkozik Magyarország problémái iránt. Ez valószínűleg az év korábbi szakaszára, Orbán Viktor miniszterelnök és az EU-illetékesek akkori brüsszeli megbeszéléseire nyúlik vissza - vélekedik pénteki tanulmányában a Royal Bank of Scotland vezető londoni stratégája.Timothy Ash szerint Orbán Viktor és a magyar kormány már akkor valamelyest rugalmasság mellett érvelt a költségvetési célok tekintetében az IMF-nél és az EU-bizottságnál, arra hivatkozva, hogy az elmúlt évek feszes költségvetési politikája után Magyarországnak a növekedést jobban szolgáló stratégiára van szüksége. Érvük az volt, hogy a magyar államháztartási hiány ciklikus kiigazítással számolva sokkal jobb az EU-társállamokénál, és amint a növekedés beindul, a magyar költségvetési és adóssághelyzet gyorsan javulni fog. Azzal is érveltek, hogy miután Magyarország "leszolgálta idejét a költségvetési kényszerzubbonyban", az IMF-nek és az EU-bizottságnak nagyobb mozgásteret kellene adnia a növekedést élénkítő gazdaságpolitika - például adócsökkentések - meghonosítására. Az EU álláspontja azonban "rugalmatlannak" tűnt, valószínűleg azért, mert az unió inkább az euróövezeti periférián halmozódó problémákra összpontosított, és "rettegett attól", hogy esetleg nem a megfelelő üzenetet küldi mások mellett Görögországnak - fejtegeti pénteki elemzésében az RBS vezető londoni stratégája.Ash szerint Budapestről nézve ez a válasz bizonyítéknak tűnhetett arra, hogy az EU-bizottság és az IMF "mindenkire azonos méretűre szabott" gazdaságpolitikai álláspontja nem megfelelő a magyar gazdaság számára, amelyben akkor már három éve tartott a költségvetési konszolidációs program.