Az öt magyarországi szakszervezeti konföderáció vezetője szerint a munkavállalók rendkívül kiszolgáltatott helyzetén csak erős szakszervezeti munkával és összefogással lehet változtatni - hangzott el a szakszervezeti konföderációk közös majálisán a Városligetben vasárnap. A rendezvény a szakszervezetek "követelési piramisának" (képünkön) felépítésével kezdődött.

Az érdekképviseletek többek között a Munka törvénykönyvének (Mt.) felülvizsgálatát és igazságos adórendszert követelnek, valamint azt, hogy a bérminimum érje el a létminimum szintjét. Ezt követően a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek (Liga), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), valamint a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) vezetői virággal emlékeztek a Városligeti Szakszervezeti Emlékkőnél, az első szabad majális helyszínén - számolt be az MTI az eseményről.

Kordás László, a MASZSZ elnöke az MTI kérdésére elmondta: a jövőben a "követelési piramisban" felsorakoztatott igényeket a szakszervezeti konföderációk közösen képviselik majd.

A szervezet a továbbiakban is fontosnak tartja a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj és a sztrájkjog helyzetének rendezését - mondta Czövek János, a Liga elnöki jogokat gyakorló társelnöke az MTI-nek.

A munka ünnepe alkalmából felszólaló ellenzéki politikusok - a szakszervezetekhez hasonlóan - az Mt. megváltoztatásának, valamint béremelés szükségességéről beszéltek többek között. Továbbá élesen kritizálták a kormányt, amiért fölöslegesen szór el százmilliárdokat, miközben béremelésre nem akar költeni.

Gyurcsány: új munka törvénykönyvét kell alkotni

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök arról beszélt, hogy a leendő új, demokratikus kormánynak olyan új Munka törvénykönyvét kell alkotnia, amely erősíti a munkavállalók képviseltét, visszaadja a sztrájk jogát, megbecsüli a hétvégi munkavégzést és emeli a pótlékot. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke egyetértett azokkal, akik szerint béremelésre van szükség, de kijelentette, hogy a fizetéseket nem lehet egyik napról a másikra megduplázni.

Emlékeztetett a DK Sokak Magyarországa című programjára, amely szerint a következő 5-10 évben a béreket az inflációt meghaladóan 5-6 százalékkal kell növelni.  Ugyanakkor két kivételt tennének, az egészségügyben és az oktatásban a következő 4-5 évben a mostanihoz képest megdupláznák, majd az azt követő 4-5 évben a jelenlegihez képest megtripláznák a fizetéseket. Gyurcsány továbbá kijelentette: egy kormány nem teheti meg, hogy a megélhetési minimumot a minimálbér alatt állapítja meg.

A jelenlegi kabinet mindent az erő nyelvén próbál megoldani, de a megállapodáshoz a munkavállalókkal és a munkáltatókkal nem erő, hanem kompromisszumkészség kell.  Helyre kell állítani az érdekegyeztetést, nem lehet válogatni az érdekképviseletek között, "nem lehetnek kedvencek és lieblingek".

A DK szociális piacgazdaságot akar. Baloldalinak lenni azt jelenti, hogy "nem engedjük meg, hogy az erősebb kutya elvén szabályozódjanak a viszonyok", ezért fair és tisztességes társadalmi szerződés kell, védeni kell a gyengét - mondta a pártelnök.

LMP: 8 órányi munkával senki ne keressen a létminimum alatt!

A közszféra béreinek lényegesen nagyobb mértékű emelését sürgette Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese vasárnap, a párt városligeti rendezvénye keretében megtartott sajtótájékoztatón. A kormány 600 milliárd forintot akar feleslegesen elkölteni jövőre, miközben béremelésre ennél sokkal kisebb összeget fordít. Az LMP ezért átcsoportosításokat kezdeményez majd a 2017-es költségvetésen, hogy 8 órányi munkával senki ne keressen a létminimum alatt - mondta Schmuck.

A párt csökkentené az alacsonyabb jövedelműek terheit, adómentessé tenné a minimálbért, és olyan többkulcsos adórendszert alkalmazna, amely az átlagbér szintjén keresők jövedelmét is legalább 30 ezer forinttal növelné.

Az emberek 40 százaléka él a létminimum alatt, és magas az egykeresős családok aránya - mutatott rá a politikus, aki szerint emiatt nemcsak a magyar társadalom szakad ketté, de az ország is lecsúszik a régión belül.  A dolgozók ugyanakkor csak bizonytalan ígéreteket kapnak, a szociális ágazatban várt alapbéremelése is elmarad. Utóbbiban még a pótlékaikat is félthetik az emberek-, és a közigazgatásban is csupán minden harmadik ember számíthat növekvő bevételekre - mutatott rá.

A kormány azonban mindezek helyett fényűző beruházásokra költ - fogalmazott Schmuck, aki a remélt 3,1 százalékos GDP-növekedést, így az abból származó mozgástér mértékét is vitatta.  A politikus bírálta a paksi bővítésre fordítandó plusz 100 milliárd forintot, a Városligetre szánt forrásokat, a miniszterelnök várba költözését, de a Modern városok program 153 milliárd forintját is, vagy a "kormányfő hobbiját", a stadionépítést, amelyre jövőre majdnem 47 milliárd forint jut.

Együtt: lenne elég pénz béremelésre

Általános bérfelzárkóztatást és többkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését sürgette Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke pártja fővárosi majálisi rendezvényén, a fenntartható növekedés biztosítása és a középosztály megerősítése érdekében.

Az ellenzéki politikus vasárnap, a budapesti Szabadság téren beszédében hangsúlyozta, Magyarország európai uniós csatlakozását is ünnepelni kell, hiszen az ország tizenkét éve ezen a napon csatlakozott a közösséghez.

Szigetvári elfogadhatatlannak nevezte, hogy szerinte a kormányfő a kvótanépszavazással "keletre, Putyinhoz vezetné az országot". Úgy fogalmazott, Orbán Viktor miniszterelnök belenyugodott abba, hogy Magyarország az EU másodrendű tagja lesz és "rezsimje egy feudális és leszakadó országot épít", amelyben emelkednek a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek.

Bár a szegénység növekedése a világon mindenhol a populizmust erősíti, a középosztályt nem lehet erősebbé tenni "az asztal felrúgásával és a világ felforgatásával". Ehhez szorosabb, egységesebb európai együttműködés kell, amelyben az EU nem a "magyar oligarchákat finanszírozza" - fejtette ki az Együtt vezetője, majd hozzátette, pártja a józan középúton jár és egy jól működő, többkulcsos személyi jövedelemadóval rendelkező szociális piacgazdaságban hisz, amelyben erős szakszervezetek és erős állam küzd a nagyobb bérekért.

Szigetvári emellett úgy vélekedett: az államnak most is lenne elég pénze a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók béremelésére, ha nem a paksi bővítésre, a várfelújításra, a Városliget-projektre, illetve a budapesti olimpiai felkészülésre költene.