Magyarországon az idei harmadik negyedévi 3,2 százalékos GDP-a negyedik negyedévben várhatóan 3 százalékos követheti, így az év egészében 3,4 százalékos ütemben bővülhet a gazdaság. Jövőre a beruházási dinamika fékeződése, de a lakossági fogyasztás megugrása mellett 2,8 százalékos növekedés jöhet, 2016-ban pedig a növekedést támogató lényeges egyedi hatások hiányában a GDP-növekedés 2,5 százalékot érhet el - véli Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője.

A következő két évben várhatóan a belső kereslet lesz a magyar gazdaság motorja. A gyarapodás a továbbra is növekvő reáljövedelmeknek, valamint a javuló munkaerő-piaci folyamatoknak köszönhető. Emelkedik a háztartások fogyasztása, amelyre 2015-ben további hatással lehet a lakossági devizahitelek rendezése. Valamelyest lassulhat a beruházások dinamikája, hiszen az utóbbi időben tapasztalt, kiugróan magas növekedésben komoly szerepe volt az alacsony bázisadatoknak, az EU-s források koncentrált felhasználásának, valamint az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) keretében kedvező kondícióval rendelkezésre álló forrásoknak is. Jövőre az EU-források felhasználása kiegyenlítettebb lesz, s bár az nhp népszerű maradhat, a már magasabb bázisok miatt ez valamivel visszafogottabb növekedést tesz majd lehetővé.

A fizetési mérlegben egyértelműen folytatódik a külső egyensúlyi helyzet javulása. Így a külső finanszírozási kapacitás a tavalyi évhez hasonlóan a GDP 8 százaléka közelében maradhat. Sőt, az energiaárak komoly esése nyomán 2015-ben a folyó fizetési mérleg aktívuma a GDP 5 százaléka fölé hízhat, így még az EU-források valamelyest mérséklődő beáramlása mellett is a GDP 8 százaléka feletti lehet a külső finanszírozási képesség. Majd 2016-tól ugyan már a többlet csökkenése várható, de az még így is jelentős marad. A javulás az állományi jellegű mutatókra is kiterjed: a GDP-arányos bruttó külföldi adósság 2016 végére már a GDP 100 százaléka alá csökkenhet.

Végre jöhet a felminősítés

A makrogazdasági alapok javulása azonban várhatóan még hosszú ideig nem fog tükröződni a forint árfolyamában. A nagy hitelminősítő cégek 2014-ben érdemben nem javították Magyarország adósbesorolását, ám a TakarékBank prognosztái szerint legkésőbb 2015 második felében indokoltnak tűnik a felminősítés.

Addig viszont a forint még átmehet egy kisebb gyengülési fázison, de a felminősítést követően a jövő év végére a 2014. december eleji szintjére erősödhet vissza. Idén és 2015 átlagában egyaránt 308-309 körüli árfolyammal lehet számolni az euróval szemben - véli Suppan. Úgy látja, hogy az előrejelzett növekedési pálya realizálódása esetén a piacok számára világossá válhat, hogy az eddig gondoltnál lényegesen nagyobb tartalék van a magyar gazdasági növekedésben. Ez 2016-ban megmutatkozhat majd már a forint nominális erősödésében is.

Jövőre még nem emel az MNB

Idén decemberben az előző évi rezsicsökkentés kifutó hatása miatt várhatóan nő év év/év inflációs mutató, de az üzemanyagárak markáns csökkenése miatt mégis negatív tartományban maradhat a fogyasztói árindex. Így 2014-ben átlagosan mínusz 0,1 százalékos infláció várható. Az energiahordozók árának alakulásában rejlő kockázatok miatt jövőre is mélyen a jegybank középtávú célsávja alatt alakulhat az infláció, átlaga 2015-ben 1,4 százalék lehet. A 3 százalékos cél legkorábban 2016 végén kerül belátható közelségbe.

Az MNB kamatemelési ciklusa leghamarabb várhatóan 2016-ban indulhat el, hogy biztosítsa a pozitív reálkamatot. A jelenlegi, 2,1 százalékig leszállított alapkamat addig változatlan marad, sőt nem elképzelhetetlen az újbóli vágás sem. A korábbi előrejelzéseknél lényegesen lassabb kamatemelés várható 2016-tól, melynek végére legfeljebb 2,75 százalékig emelkedhet vissza a kamatszint, amennyiben a külső finanszírozási környezet változása nem indokol ennél erőteljesebb beavatkozást.

Csökkenhet az adósságráta is

Az államháztartás egyenlege bíztatóan alakult idén - havi pénzforgalmi és negyedéves eredményszemléletű módszertan alapján egyaránt. Így immár három egymást követő évben is jóval a tervezett alatt maradhat a tényleges hiány.

Az áht-hiány kedvező alakulásában kiemelkedő szerepe van a kamatkiadások érdemi csökkenésének. A GDP-arányos államadósság idén még csak kisebb mértékben csökkenhet, de a gyorsuló gazdasági növekedés és a fegyelmezett költségvetés további mérséklődést is elősegíthet az elkövetkező két év folyamán. Ennek megfelelően 2016 végére már 74 százalék alá eshet az államadósság a GDP arányában. Suppan számításai szerint a kamatkiadásokban a következő időszakban évi 150 milliárd forintos megtakarítás várható.

Prognózis
Év201420152016
GDP3,42,82,5
Lakossági fogyasztás1,42,82,0
Közösségi fogyasztás2,71,91,1
Beruházás14,44,92,0
Export7,95,85,0
Import9,76,55,1
Infláció-0,11,42,7
Munkanélküliség (%)7,87,77,6
Államháztartási egyenleg (ESA95; GDP %-a)-2,5-2,2-2,0
Államadósság (GDP %-a)76,975,473,6
Külkermérleg (milliárd euró)6,68,27,9
Folyó fizetési mérleg (GDP %-a)4,45,64,7
Külső finanszírozási képesség (GDP %-a)7,78,36,4
Bruttó külföldi adósság (GDP %-a)112,8105,098,2
Forrás: TakarékBank Zrt.