Már nincs szükségünk az IMF segítségére?

Már egyeztet a kormány képviselőivel Budapesten a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége az IMF-hitel következő részletének lehívásáról, de Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke az MR1-Kossuth Rádióban azt mondta: nem biztos, hogy erre a lépésre szükség lesz.
NAPI, 2009. augusztus 27. csütörtök, 09:58

A 11,7 milliárd eurós készenléti hitelből eddig három részletben mintegy kilencmilliárd eurót hívott le Magyarország, most újabb másfél milliárdról folyik az egyeztetés. A nemzetközi pénzügyi válság olyan külső gazdasági környezetet teremtett, amelyben egyetlen dolog biztos: a bizonytalanság - mondja Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.

Az Egyesült Államokban és a fejlett európai országokban jelentős kormányzati intézkedésekkel próbálták elérni, hogy a mély recesszió enyhébb lefolyású legyen. Ezek az intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy a visszaesés mérséklődjön, az élénkülés jelei mutatkoznak. Nehéz azonban ma még eldönteni azt, hogy ez a konjunkturális folyamat milyen irányban halad tovább - magyarázza az MNB alelnöke. Karvalits Ferenc rádiónk reggeli műsorában azt mondta: komoly kihívást jelent ennek a folyamatnak a megítélése, és egyben óvatosságra intett.

Az elmúlt időszakban, az elmúlt hónapokban jelentős mértékben javult a nemzetközi kockázati étvágy, mind a régió, mind Magyarország kockázati megítélése javult, stabilizálódott. Ezek összességében megengedik azt, hogy a magyar jegybank a monetáris kondíciókon tovább enyhítsen. A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor azt mondja, hogy akkor tartható a 2009-re tervezett 3,9 százalékos eredményszemléletű államháztartási hiány, ha a kormány zárolja a GDP 0,3 százalékát kitevő 78 milliárd forint összegű stabilitási tartalék nagyobb részét. Ha ez nem valósul meg, akkor egy kicsit nagyobb lesz a hiány, mint ahogy azt a kormány tervezte és vállalta: az MNB prognózisa szerint 4,1.

A költségvetésben minden évben különböző tartalékokat is képez a kormány éppen azért, hogy a váratlan eseményekre a makrogazdasági folyamatok, a tervezettől eltérő folyamataira is tudjon reagálni. Karvalits Ferenc szerint nagyon pozitív jel, hogy a kormány ilyen nagy recesszió mellett is képes volt a tervezett költségvetési hiányt tartani, akár így is, hogy ezt a 0,3 százaléknyi tartalékot nem használja fel, hanem zárolja. Karvalits Ferenc hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapokban a magyar költségvetés piaci finanszírozása mind a forint kötvénypiacon, mind a végrehajtott devizakötvény-kibocsátással stabilizálódott, így jó esély van arra, hogy piacról tudja magát finanszírozni a költségvetés. Ha ez teljesül, akkor nem lesz szükség az IMF és az Európai Bizottság hátralévő finanszírozási kereteinek lehívására.

A jelentősen megváltozott külső körülményekre a magyar gazdaság minden szereplője érdemben reagál. Ahogy a költségvetés alkalmazkodik ezekhez az új finanszírozási feltételekhez, ugyanúgy a háztartások és a vállalatok is. A várakozásoknak megfelelően, sőt azt némileg meghaladva a vállalati beruházások visszaestek. A vállalatok a készleteket leépítették, hogy ne kelljen azokat finanszírozniuk. A háztartások pedig a korábbi éveknél, hónapoknál jóval kisebb hitelfelvétellel számolnak. Ez azt jelenti, hogy a háztartások nettó megtakarítása jelentős mértékben javult. Mindez együttesen jelentős alkalmazkodási folyamatot eredményez, a külső finanszírozási igényünk csökken, ami azt jelenti, hogy az a pálya, amelyen haladunk, egyre inkább fenntartható pálya felé halad - tette hozzá az alelnök a Kossuth Rádió műsorában.

HOZZÁSZÓLÁSOK