BUX
38228

Már száz éve a rapszodikus ciklikusság országa vagyunk

Róna Péter szerint a jövő évi költségvetés nem szolgálja sem a növekedést, sem a foglalkoztatás bővülését, mivel nem ösztönzi az ezeket megalapozó beruházás és kereslet élénkítését - az elvonás nő, a belső egyensúly romlik, a különadót pedig önkényes, rossz megoldásnak nevezte a közgazdász a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTTSZ) csütörtöki konferenciáján.

MTI-Eco, 2010. december 9. csütörtök, 15:55

Róna szerint óriási gond, hogy Magyarországon a beruházások volumene elmarad az amortizációtól, és súlyos félreértés az a vélekedés, hogy a társasági adó csökkentése növelné a magyar cégek beruházásait. A honi vállalatok 60 százaléka ugyanis veszteséges, egyáltalán nem fizet adót - tette hozzá.Hiányolta, hogy a büdzséből nem olvasható ki a kormány tényleges versenyképesség növelő stratégiája sem, amely, mint mondta az adócsökkentésnél sokkal összetettebb kérdés. Kritikával illette a monetáris politikát is, mivel úgy vélte, hogy annak hatása az inflációra kizárólag az árfolyamcsatornán keresztül érvényesül és nem hat rá az alapkamat. A kihasználatlan kapacitásokat, a potenciálistól elmaradó tényleges növekedést tükröző negatív kibocsátási rés cáfolja az MNB kamatpolitikáját. Magyarország régen elvesztette függetlenségét a tőkeköltséget és árfolyamot tekintve, ezeken a területeken ugyanis mára teljes a piaci függőség.Róna Péter szerint a magyar gazdaságpolitika a rendszerváltozás óta nem változott, a külkereskedelemre, az exportra épít, valójában azonban inkább csak a bérmunkán alapul. Miközben a magyar külkereskedelem volumene eléri a GDP 170 százalékát, az "exportbajnok" Németországban ez 79 százalék, a magyar export importtartalma nagyon magas, 80-82 százalék, szemben a német 38 százalékkal. A hatalmasnak tűnő magyar exportnak édeskevés a magyar tartalma, és a bérmunkadíjon kívül a leányvállalatok által megtermelt jövedelemből szinte semmi nem marad a magyar nemzetgazdaságban, ha a támogatások és kedvezmények mértékét is figyelembe vesszük - hangsúlyozta. Hozzátette: a statisztika szerint a külföldi tulajdonosok évente mintegy 400-500 milliárd forintot vonnak ki az országból. A választott stratégia akkor lett volna sikeres, ha a külkereskedelmi mérleg többlete ezt az összeget kényelmesen fedezte volna, de 2000 óta ez a deficit 26 ezer milliárd forintot ért el. Még a kimagaslóan sikeres tavalyi és idei külkereskedelmi többlet is csak az eddig kifizetett külföldi jövedelem harmada. Mindaddig, amíg a külkereskedelmi mérleg többlete nem éri el a jelenlegi szint háromszorosát, a paradigma adósságtermelő - hangsúlyozta.Hagyományos, történelmi gondnak nevezte, hogy a növekedés beindulása Magyarországon óriási importigénnyel jár, ez külkereskedelmi hiányra vezet, ami fékezi a növekedést. Száz éve megfigyelhető ez a rapszodikus ciklikusság a gazdaságban - tette hozzá. Az idei és a tavalyi év során kedvezően alakuló külkermérleg éppen a kereslet visszaesésének a gyümölcse - emlékeztetett. Róna Péter hibának nevezte ugyan a magán-nyugdíjpénztári rendszer létrehozását és egyetértett a kormány azon céljával, hogy ennek költségvetési terhétől meg kell szabadulni, de mint mondta a választott megoldás zűrzavaros, a megtakarítások elköltésével jár és ezzel nagyon súlyos helyzetbe hozza következő évek költségvetését. A közgazdász szerint a jó megoldás a szervezetek államosítása lett volna, ez véget vetett volna az oktalan költségvetési tehernek és biztosította volna a jogfolytonosságot a nyugdíjasoknak - indokolta. A kormány tárgyalási stratégiáját hibáztatta azért, mert erre a lépésre kényszerült azt követően, hogy kiderült: a hiány nem növelhető. Ha nem áll le vitatkozni a kormány az IMF-fel, el lehetett volna érni a 3,8 százalékos idei hiány lazítását - tette hozzá.