Jelentősen eltérő képet mutat a magyarországi energiaárak alakulásáról a KSH és az Eurostat adatközlése, az uniós statisztikai hivatal szerint 2011 és 2012 második féléve között év/év alapon 1,9 százalékkal csökkent az áram, illetve 8,6 százalékkal nőtt a gáz ára a lakossági szegmensben, a KSH fogyasztóiár-indexe szerint azonban 2011 és 2012 decembere között az áram 3,1, a gáz pedig 4,2 százalékkal lett drágább. A 2012. második félévi adatokat a magyar energiahivatal biztosította, egy rögzített módszertan alapján − közölte az Eurostat a Napi Gazdasággal. Az uniós szervezet szerint vélhetően módszertani eltérések állnak a merőben más eredmények mögött, az Eurostat azonban minden tagállam adatait ugyanazon eljárás szerint gyűjti be és dolgozza fel. A Magyar Energia Hivatal jogutódjaként a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerint ugyanakkor az Eurostat által közölt végfelhasználói árakat nem a hatósági díjak, hanem az egyetemes szolgáltatók és a kereskedők adatszolgáltatása alapján határozták meg.

Kép: MTI

Az Eurostat módszertana szerint az adatok nem a teljes lakossági szegmensre vonatkoznak, illetve versenypiaci árakat is tartalmaznak. A MEKH szerint az adatszolgáltatás nem folyamatos, illetve az adatok sem elég részletesek, nem tartalmazzák külön a díjelemeket és azok változását, például a rendszerhasználati díjakat − a hatósági árak változását ezért az Eurostat által közölt adatok nem követik teljes mértékben (a lakossági áram árában például a rendszerhasználati díj 1,9 százalékos részaránnyal szerepel). A hivatal szerint ezt az anomáliát már korábban érzékelte, ezért is szerződött idén a finn VaasaETT céggel, amely − az osztrák E-Control felkérésére − 15 éve végez havonta ár-összehasonlító vizsgálatokat Európában, mind az áram, mind a gáz területén. A májusban kötött szerződés értelmében nyolc országgal, köztük Magyarországgal bővül a vizsgált országok köre, így novemberre már megfelelő módszertannal készült adatok állnak rendelkezésre.

Háztartási energiaárak (100 kWh, 2012. második felében)
ÁramGáz
euróPPSeuróPPS
EU−2719,719,77,27,2
Eurózóna20,619,97,97,6
Ausztria20,218,47,66,9
Belgium22,219,77,36,5
Bulgária9,621,25,612,3
Ciprus*29,132,9n. a.n. a.
Csehország1521,26,69,3
Dánia29,721,910,88
Észtország11,215,95,27,3
Finnország*15,612,7n. a.n. a.
Franciaország14,5136,86,1
Görögország14,215,710,211,3
Hollandia1917,68,47,8
Írország22,921,26,76,2
Lengyelország15,325,95,89,7
Lettország13,720,25,68,3
Litvánia12,720,86,110
Luxemburg17,1145,94,9
Magyarország15,625,56,310,4
Málta*1723,3n. a.n. a.
Nagy-Britannia17,916,25,85,3
Németország26,825,96,56,3
Olaszország2322,49,79,5
Portugália20,625,78,510,6
Románia10,821,62,75,5
Spanyolország22,8259,110
Svédország20,815,512,79,4
Szlovákia17,224,95,17,4
Szlovénia15,418,77,38,8
*Cipruson, Máltán és Finnországban nincs jelentős lakossági gázpiac, ezért nem is adnak áradatokat
Forrás: Napi Gazdaság-gyűjtés, Eurostat