A jegybank 20 bázispontos kamatcsökkentése a teljes piacot - minket is beleértve - meglepte - értékelte az MNB keddi bejelentését Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője. A kísérő közlemény alapján a vártnál nagyobb kamatcsökkentéssel az MNB lezárta a kamatcsökkentési ciklust, így a ciklus alja viszont megfelel annak, amit alapesetben vártunk. Matolcsy György MNB-elnök a rendkívüli sajtótájékoztatóján hozta azt a várakozást is, hogy iránymutatást (forward guidance) adjon az alapkamat pályájára, eszerint alapesetben az alapkamat 2015 végéig 2,1 százalékon marad, ha az inflációs kilátások nem romlanak időközben.

Kondrát szerint alapesetben hosszabb ideig 2,1 százalékon marad az alapkamat. A kamatemelési ciklus kezdete azonban jóval korábbi lehet az MNB által jelzettnél, amit elsősorban a Fed kamatemelési ciklusa és a globális befektetési hangulat alakulása befolyásolhat - az elemző már a jövő év közepe felé szigorítási ciklus beindítását látjak szükségesnek. Ezt azonban lefelé mutató kockázatok övezik: ha az eurózóna deflációba kerül, akkor az alapkamat hosszabb távon is alacsony szinten maradhat.

Kapcsolódó

Az éven belüli benchmark állampapír-hozamok 1,9 százalék alatt vannak, itt a jegybanki bejelentésnek komolyabb hozamemelkedést kellene kiváltania, de a jegybank korábbi intézkedése a kéthetes eszköz betétté alakításáról a rövid lejáratok felé tereli a befektetőket, így itt akár hosszabb ideig is eltarthat a hozamszint normalizálódása. A hosszabb lejáratokon nőhet a volatilitás, ahogy a piac a kamatemelési ciklus potenciális kezdetét próbálja beárazni. A határidős kamatpiac lényegében a jegybanki bejelentésnek megfelelő kamatpályát áraz, itt még kis lemorzsolódás lehetséges. Az euró-forint árfolyam esetében a kezdeti erősödést átmenetinek tartom, az alacsony hozamkülönbözet (carry) mellett a forint nagyon érzékennyé vált a nemzetközi befektetői hangulat változására - véli Kondrát.

A hosszabb távú trendeket és a fundamentumokat együttesen vizsgálva 310 feletti euró/forint kurzussal számol az Equilor. A forint piaca számára kulcsfontosságú lesz, hogy a devizahitelek év végi konverziója során milyen mértékben támaszkodnak majd a devizatartalékokra.

Kedden vélhetően a vártnál is alacsonyabb, mínusz 0,3 százalékos júniusi év/év fogyasztói árindex vezette az MNB döntését, de a jegybank által 1,4 százalékra becsült adószűrt maginflációs mutató is gyenge inflációs nyomást jelez a gazdaságban - állapította meg Gabler Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető elemzője. A kockázatok azonban már szaporodnak, egyre több jel mutat abba az irányba, hogy a Fed a vártnál korábban, már jövő év első félévében elindítja a kamatemeléseket, 5 év után először. Ez pedig 2015-ben olyan helyzetet teremthet, melyben hazánknak is monetáris szigorításra lehet szüksége.

Az MNB azonban számos módon gúzsba kötötte magát: A devizahitelek bankközi kamathoz kötött forinthitelre konvertálása, a növekedési hitelprogram és a bankoknak nyújtott hosszú lejáratú kamatcsere ügyletek is komoly veszteséget eredményeznének az alapkamat növelése esetén. E tényezők miatt várhatóan az MNB a lehető legtovább kivár, akár a forint és így az infláció rovására is - véli Gabler. ) véleményét a mai MNB kamatdöntésről.

A keddi nagyobb vágás nem volt konzisztens az MNB óvatosságot hangsúlyozó eddigi kommunikációjával - fogalmazott Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő Zrt. portfoliómenedzsere, aki szerint lehet, hogy a jegybank az ősz előtt ki szerette volna használni a rendkívül kedvező globális környezetet. A tőkepiacokat ugyanis a gyenge nyári aktivitás mellett még az olyan feszültségek, mint az ukrán-orosz konfliktus vagy a gázai események sem tudták megzavarni, alig van volatilitás, népszerűek a kockázatos eszközök.

Bebesy szerint továbbra is nagy kérdés azonban, hogy a devizahitelek kivezetéshez szükséges devizakonverzióhoz milyen mértékben járul majd hozzá a jegybank a devizatartalékaiból. Teljes átváltás esetén az MNB devizatartalékai a kívánatos szint alá is eshetnek, ami fokozhatja az ország sérülékenységét.  Az alacsonyabb kamatok, a devizahitelek konvertálása mind a gyengébb forint árfolyam irányába mutatnak, ami úgy tűnik, a döntéshozók számára sem jelent gondot - véli a prognoszta.

A tartósan alacsony kamatszintre törekvés beleillik az európai országok jegybankjainak gyakorlatába - véli Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője, aki szerint az igazi kérdés az, hogy meddig sikerül ezt tartani, hiszen néhány jegybank, például az amerikai vagy az angol már kamatemelést sugall a közeljövőben. Úgy látja, számos tényező segítheti a kamat alacsonyan tartását, például egy felminősítés. Az is kérdés, hogyan alakul a forint árfolyama, és hol lesz az a toleranciasáv, amelyből, ha kilép az árfolyam, arra már reagál a jegybank.

Túlzottan optimistának tartja az MNB elképzelését, hogy 2015 végéig a maradhat a mostani alapkamat Balatoni András, az ING Bank Zrt. vezető elemzője. Véleménye szerint a tartósan alacsony kamatszint hosszabb távon a forint gyengülését eredményezi.

A cikk megjelenését az Erste Bank támogatta.