A gyenge belföldi kereslet nehezíti a költségvetési célok elérését, ugyanakkor javítja a külső egyensúlyt és visszafogja az inflációt − állapította meg a GKI legújabb előrejelzésében.
A kutatók szerint a korábban gondoltnál is jobban akadályozta a belföldi kereslet emelkedését a helytelenül megválasztott gazdaságpolitika. A csak a magas jövedelműek körében emelkedő reálbér nem növelte a fogyasztást, a válságadók pedig a cégek folyó és beruházási keresletét, illetve hitelfelvételi lehetőségét fogták vissza. A jelzáloghitelesek illúziókba ringatása és a probléma folyamatos görgetése egyelőre csak tartósítja a gondokat. A jogbizonytalanság és az előreláthatóság hiánya is közrejátszik abban, hogy az első negyedévben több működőtőke távozott az országból, mint amennyi bejött − vélik a kutatók.
A GKI számításai szerint ha marad a második félévben a 240 forint körüli frankárfolyam, 200-250 milliárd forinttal nőhetnek a lakosság hiteltörlesztési terhei − ez a magánnyugdíjpénztárak által kifizetett reálhozamhoz fogható összeg. Ez viszont azt jelenti, hogy a fogyasztás várt emelkedése minden bizonnyal elmarad.
GDP | 1,7 |
Ipari termelés | 5,0 |
Beruházás | −2,0 |
Kiskerforgalom | 0,5 |
Kivitel | 14,0 |
Behozatal | 13,5 |
Külkermérleg (Mrd euró) | 6,6 |
Euró árfolyama (forint) | 270,0 |
Áht hiánya (pénzforgalmi, Mrd Ft) | 1190,0 |
Bruttó átlagkereset | 4,0 |
Fogyasztói árak | 3,8 |
Munkanélküliség (dec.,%) | 11,0 |
Forrás: GKI |