BUX
38657

Matolcsy a nyugdíjkorhatárról és a pénztártagok szabadságáról

Az mnyp-tagok egységes visszaléptetése államosítás lett volna, ami ellentétes egy konzervatív polgári kormány közgazdasági gondolkozásával - nyilatkozta a nemzetgazdasági miniszter a Népszabadságnak hozzátéve, hogy a kabinet biztosítja a szabad választás lehetőségét, aminek viszont vannak következményei.

NAPI, 2010. november 29. hétfő, 09:17

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már döntött az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésről, mert - ahogyan azt a Népszabadságnak nyilatkozta - őt meggyőzte a kormány nyugdíjmentő csomagja. Hozzátette: mindig is azon a véleményen volt, hogy 1998-ban nem kellett volna bevezetni a kötelező magánnyugdíjrendszert, mert olyan lyukat üt az állami nyugdíjkasszán, amit nem lehet pótolni. Arra a kérdésre, hogy akkor miért is lépett be, azt felelte, hogy az ilyen ügyeket a feleségem intézi, de miután a hozam nem érte el az 1 százaléko, semmilyen előnyét nem tapasztalta a magánnyugdíjpénztári rendszernek.

Matolcsy arra a felvetésre, hogy egyszerűbb lett volna mindenkit egységesen visszaléptetni az állami rendszerbe azt mondta, hogy az államosítás lett volna, "az pedig ellentétes egy konzervatív polgári kormány közgazdasági gondolkozásával". Hozzátette: "mi biztosítjuk a szabad választás lehetőségét, aminek viszont vannak következményei (...) mivel súlyosabb kockázatok fűződnek a maradáshoz, mint a visszatéréshez, a túlnyomó többség vissza fog jönni". "Az állam senkit nem kötelez, a választás szabad."

"Mérlegelhetem például a döntésem következményeit. Dönthetek úgy, hogy maradok a magánpénztárban: ebben az esetben a 10 százalékos befizetésem kerül a számlámra, viszont elveszítem a jogosultságot az állami nyugdíjra a jövőben. (...) az állami nyugdíjra is megmarad mindenki jogosultsága 2011. január 31-ig, az addig megszerzett követelést az állam nem veszi vissza. Február elsejétől viszont már csak azok szereznek erre jogot, akik visszalépnek."

Arra a kérdésre, hogy az önkéntes pénztárak esetében növelnék-e az adómentesen befizethető összeghatárt, a miniszter azt mondta, hogy "most ez nem aktuális, de tavasszal az lehet".

A nyugdíjbiztosítási főigazgatóság az Államadósság Kezelő Központot bízza meg a visszalépések okán átvett vagyon kezelésével.

A szakembereink kiszámítják, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerben töltött évek során milyen reálhozamot értek el a visszalépők. Ha pozitívat - esetenként akár több 100 ezer forintról is szó lehet - akkor felkínálják a választás lehetőségét: azt fel lehet venni készpénzben, ám ekkor 16 százalék szja-t kell fizetni, vagy át lehet utalni valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárba, ami viszont adómentesen megtehető. Akinek viszont nem érte el a hozama az inflációt, azoknál az állam kiegészíti a hiányzó összeget. Többségében ilyen pénztártagok vannak.

Havonta 30 milliárd forint bekerül az állami nyugdíjrendszer finanszírozásába azáltal, hogy a pénztáraknak nem utaljuk a járulékot. Ezzel az első öt hónapot fedezni lehet, s csak ezt követően lesz szükség a nyugdíjkassza hiányának eltüntetéséhez a visszatérők vagyonára.

Arra a felvetésre, hogy amennyiben az átvitt vagyon egy nem csekély részét folyó kiadásokra fordítják, az visszaüthet 20-30 év múlva, amikor a mai pénztártagok nagyobb számban vonulnak nyugdíjba, Matolcsy kifejtette: ellenkezőleg, ez a lépéssorozat teremti meg a magyar nyugdíjrendszer fenntarhatóságát.

A munkavállalói tb-járulék 10 százalékra történő emelése a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező hölgyek nyugdíjba vonulásának forrását szolgálja - derült ki a miniszter szavaiból, aki ezt egyébként sem tartja elviselhetetlen mértékű emelésnek.

Matolcsy elmondta, a nyugdíjkorhatár 65 évre történő emeléséről az előző kormány által hozott döntést nem vizsgálta felül a kabinet.