Matolcsy szerint az arányos, egykulcsos szja-rendszerre áttérés utolsó szakasza mindegyik félre "rendkívüli feladatokat" ró. A tárcavezető tájékoztatása szerint 790 ezer feletti azon munkavállalók száma, akik béremelés nélkül rosszul járnak, nagyjából 600 ezren viszont mindenféle kompenzáció nélkül is jól jönnek ki. A kormány és az érdekképviseletek végül egy többlépcsős kompenzációs mechanizmusról állapodtak meg.

Eszerint - ismertette - a közszférában az állam biztosítja, hogy a 216 ezer forint alatti jövedelmi sávban keresőknek, mintegy 690 ezer embernek se csökkenjen a korábbi nettó bére.

Kapcsolódó

A versenyszektort érintően azt a kérést fogalmazta meg a kormány, hogy a munkaadók hajtsák végre a minimálbér-emelést, továbbá azt ajánlotta, hogy ha a minimálbértől 216 ezer forintig terjedő bérig öt százalék felett emelnek a munkaadók, akkor a többletterhet az állam teljes mértékben megtéríti - mondta Matolcsy.

A versenyszférában kétlépcsős lesz a kompenzáció. Az első lépésben, mintegy három százalékig, az állam kompenzálja az alacsony munkabérrel rendelkező csoportokat, a második lépésben pedig azoknál, akik kimaradnak a kompenzáció játékszabálya szerint a béremelésből, az állam egyéni kompenzációt hajt végre.

A gazdasági tárca vezetője elárulta, hogy a bérkompenzáció 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, ami a büdzsében rendelkezésre áll.

Vegyes bérszabályozási rendszer

Az MTI kérdésére Matolcsy kifejtette, hogy egy vegyes bérszabályozási modellről van szó: a közszférában valóban központi bérszabályozás van, a versenyszektorban azonban nem, hiszen a kormány nem írja elő az ötszázalékos béremelést, csak kéri, a kérése mellé pedig ösztönzőket állít.

Matolcsy szerint az első év egyértelmű sikerrel járt. A miniszter emlékeztetett arra, hogy 2011-ben a személyijövedelemadó-rendszer módosítása a munkavállalói körben ötszázalékos reálkereset-növekedést hozott, a nettó bérek pedig mintegy kilenc százalékkal bővültek.

A részletekről szólva kifejtette: a gyermeket nem nevelő munkavállalók reálkeresete 0,7 százalékkal, az egygyermekeseké 4,1 százalékkal, a kétgyermekeseké 11,6 százalékkal, a három- és többgyermekeseké pedig több mint 18 százalékkal nőtt.

Mindez nem jelenti azt - hívta fel a figyelmet -, hogy ne lenne néhány száz olyan ember, akik esetében a vélt vagy valós veszteség tény. "Mindenesetre mi most egy olyan rendszert működtetünk, amely legalább a munkavállalók 95 százalékának (...) egyértelműen biztosítja, hogy az arányos, egykulcsos, 16 százalékos adórendszerre történő átállás révén nem járhatnak rosszabbul" - hangsúlyozta.

A miniszter elmondta, hogy a megbeszélésen téma volt egy általános gazdaságpolitikai áttekintés is a 2012-es év várható karakteréről.

Beszámolt továbbá arról, hogy a versenyszektor és az állam állandó konzultációs fóruma megalkotta saját alapszabályát, ezt a következő napokban alá is írhatják.

A vállalatok többsége emeli a béreket

A vállalatok túlnyomó része meglépi az elvárt béremelést, mert ha nem teszi, akkor elesik bizonyos állami támogatásoktól és a közbeszerzésben való részvétel lehetőségétől - mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke hétfőn a Parlamanetben, sajtótájékoztatón.

Nehéz év elé néz a magyar gazdaság, és különösen nehéz lesz az első félév, mivel helyre kell állítani a befektetői bizalmat, amely összefügg az EU-IMF megállapodás megkötésével - magyarázta az MGYOSZ alelnöke. Rolek elmondta: a bérkompenzációval növelt bérek február elején még nem, de valószínűleg március, április elején már mrgjelennek munkavállalóknál.

A szakszervezet tudomásul veszi az egykulcsos adót

A kormány, a munkaadók és a munkavállalók találkozóján nem került terítékre az egykulcsos jövedelemadó haszna, de ha hosszabb távon javítja a foglalkoztatást, akkor a szakszervezet tudomásul veszi az egykulcsos adót - közölte Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

Palkovics hangsúlyozta: a múlt évi átlagos reálbérnövekedés - amelyet Matolcsy öt százalékosnak mondott - mögött a magas keresetűek kiemelkedő keresetnövekedése éppúgy megtalálható, mint egyes munkavállalói csoportok átlag alatti keresetnövekedése, illetve keresetcsökkenése.

A 2012. évi bérekhez kapcsolódó bérkompenzációs rendszer bonyolult, de kivitelezhető és átlátható, ugyanakkor nem nélkülözheti a helyi szakszervezeti közreműködést, ugyanis bonyolultsága miatt az átlagos, de különösen  az alacsony keresetű munkavállalók számára segítséget kell nyújtani - jelezte a Munkástanácsok elnöke.

A szakszervezeti éberségre azért is szükség van, mert bizonyos fix jövedelmeknél egyes munkaadók a célprémiumhoz kötötték vagy szándékoznak kötni a bérkompenzáció kifizetését, ami törvénytelen - magyarázta Palkovics. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a teljesítmény bérűeknél esetleg normaemeléssel kívánják összekötni a munkaadók a bérkompenzációt

Máshol is van egykulcsos adórendszer

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) programjaiban résztvevő országok között is vannak olyanok, amelyek egykulcsos, arányos adórendszert alkalmaznak, például Románia, így az ezzel az adórendszerrel kapcsolatos, "Magyarország-specifikus" kifogásokat nem lesz könnyű megfogalmazni - válaszolta a nemzetgazdasági miniszter arra a kérdésre, hogy az IMF-tárgyalásokon lehet-e tárgyalási alap a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó.

Matolcsy hétfői budapesti sajtótájékoztatóján megjegyezte, hogy a nemzetközi szervezetek, ezen belül az IMF filozófiája is változóban van, Christine Lagarde IMF-főigazgató friss szelet hozott a valutaalap működésébe. "Remélem, hogy beleférünk ebbe a filozófiaváltásba" - tette hozzá.

Sok olyan apró jelet látni - Magyarország és a magyar kormány örömére -, amelyből az olvasható ki, hogy a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővülése áll az IMF politikájának középpontjában - mondta a tárcavezető.