A kormány Stabilitási törvényről és a Magyar Növekedési Tervről is döntött. Az elmúlt évek gazdaságpolitikája fenntarthatatlan, a kormány tovább akarja erősíteni a gyökeres változást célzó intézkedéseket - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő.

A Stabilitási törvény lényege az államadósság szabály. A tervezetbe beépítették az államadósság csökkentésére vonatkozó szabályt, ami azt mondja ki, hogy mindaddig csökkennie kell az államadósságnak, amíg a bruttó hazai termék nő. Egy esetben lehet eltérni, ha tartósan (egy év) és jelentősen visszaesik a GDP - mondta Matolcsy, aki hozzátette: egy olyan - az EU-ban a legmodernebb - szabályozást és képletet építettek be, ami egy Keynesi alapvetésen alapul.

Kapcsolódó

Az államadósság csökkentésére vonatkozó törvényre utalva elmondta: az uniónál szigorúbb államadósságcsökkentő törvényt fogadtak el. Mint mondta ennek keretében az EU előrejelzését elfogadva 2015-re 65-70 százalék közötti szintre csökken Magyarország államadóssága, 2020 körül pedig közelebb kerülünk az 50 százalékhoz - mondta a nemzetgazdasági minszter..

2016-tól lép életbe a Stabilitási törvény ennél eggyel szigorúbb szabálya (50 százalék alatti ráta). Ez azt is jelenti, hogy Magyarország az EU által előírtaknál szigorúbb utat követ. A 10-15 év alatti adósságcsökkentés céljának elérése szép teljesítmény lesz - mondta Matolcsy, aki ismét hangsúlyozta: most többlet lesz a költségvetésben, jövőre pedig meglesz a 2,5 százalékos államháztartási hiány. Ennek érdekében a minszter nem zárta ki, hogy a kormány a jövő héten kis korrekciót hajt végre a 2012-es költségvetés bevételi és kiadási oldalán, de a cél továbbra is a GDP arányos 2,5 százalékos hiánycél tartása.

Az adósság mértékének csökkentése azonban csak akkor érhető el, ha van növekedés. Matolcsy megjegyezte, hogy a kormány elsősorban a német kormány gazdasági növekedési adatait veszi figyelembe a magyar növekedési prognózisában. Így a magyar kormány most 0,5-1 százalékos növekedéssel számol jövőre.

Az IMF-EU hitelmegállapodás kapcsán elmondta: a tervezett szerződés nem a növekedést fogja segíteni, hanem védernyőt ad ahhoz, hogy Magyarország a pénzpiacokról finaszírozza magát. Hangsúlyozta, hogy nem szeretnék lehívni a hitelt, csak arra szeretnék használni a megállapodást, hogy a gazdságélénkítéshez szükséges bizalmat megnyerjék és biztosítsák.

Termelni, termelni, termelni

A Magyar Növekedési Tervvelkapcsolatban elmondta, a terve meghatározza azokat a fő kitörési pontokat, amelyek beindíthatják a magyar gazdaság növekedését. A tervhez kapcsolódó javaslatokat december végéig várják, amelyek összegzése után intézményi keretet és pénzügyi forrásokat illesztenek hozzá.

A növekedés egyik forrása az uniós pénz lehet Matolcsy elmondása szerint, a másik az MFB feltőkésítésén keresztül jöhet. Matolcsy hangsúlyozta a miniszterelnök azon elvárását is, miszerint az uniós forrásokat 95 százalékos arányban a - 2007-2013-ig terjedő időszakra vonatkozóan - le kell hívni, ezt azonban az eddigieknél jobban, gyorsabban és célzottabban kell megoldani. Ez a feltétele a gazdasági növekedés beindításának - tette hozzá Matolcsy.

Magyar Növekedési Tervben meghatározottakra utaló újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a két személyes kedvence az újraiparosítás Magyarország és a Kárpát-medence területén (ami Demján Sándor  "termelni,termelni,termelni"  javaslatának elfogadását jelenti a miniszter elmondása szerint), valamint a kereskedőházak létrehozása. Utóbbihoz kapcsolódóan megjegyezte: integrátorok kellenek a gazdaságba. Ilyenek lennének ezek a kereskedőházak is, amelyek állami garanciavállalás mellett kereskedelmi megállapodást kötnek külföldi partnerekkel (példának Kínát, Indiát, Azerbajdzsánt említette) és termeltetnek, azaz összegyûjtik és közvetítik a megrendeléseket, megbízásokat, és biztonságot nyújtanak a termelőknek.

Újabb tőkét kap az MFB

A nemzetgazdasági miniszter szólt a jegybanki szerepvállalásról is. Mint mondta, folyamatosan - hetente - egyeztet a jegybankelnökkel (egyebek mellett ma is) azokról a lehetőségekről, hogy a jegybank milyen monetáris eszközökkel segítheti a gazdasági növekedés beindítását. A miniszter láthatóan óvatosan beszélt az MNB szerepvállalásáról és többször hangsúlyozta az intézmény függetlenségét illetve a szerepvállalásának önkéntességét.

Matolcsy elmondta, hogy a gazdaság élénkítéséhez az MFB csoportnál újabb, 2x60 milliárd forintos tőkemelésről döntöttek. (Az MFB esetében a kormány már a közelmúltban döntött egy 60 milliárd forintos tőkeemelésről.) Ezzel a vállalatok hitelhez jutását és a likviditás helyzetén szeretnének javítani. Ezért cserébe azt várják, hogy a bank hitelekkel, kamattámogatással és állami garanciavállalással támogassa a gazdasági növekedést, ami részben az uniós pályázatokhoz szükséges saját forrás biztosítását szolgálná.

Az intézkedéstől azt reméli a kormány, hogy így közel 1000 milliárd forintos többletforrás kerülhet a gazdaságba, amivel szerinte kivédhetővé válik az eurózónás bankválság negatív hatása, hiszen egyre nehezebb lesz forráshoz jutni.

Matolcsy elmondása szerint a bankszektorban folyó likviditáskivonás kiegyenlítésére az MFB tőkeemelésén keresztüli forrásnöveléssel reagál a kormány.

Így képzeli Matolcsy a jegybanki segítséget

Matolcsy hangsúlyozta, hogy nem várnak világtól elszakadt megoldásokat, "csupán" olyanokat, amelyeket az ECB, a Fed vagy a Bank of England is használ.

Az eszközök között említette a bankszövetséggel folyó tárgyalásokat, amitől már karácsony előtt egy olyan keretmegállapodást várna a kormány, amiben az MNB is részt vesz - például a végtörlesztésben az átváltásoknál a bankok számára nyújtott kedvezmények biztosításával. Itt hangsúlyozta Matolcsy: az MNB-t független intézményként vonnák be, és a jegybank állapodna meg a bankokkal egybek mellett a likviditás bővítésről.

Másik eszközként említette az a 2009-ben használt eszközt, aminek keretében 100 milliárd forintos jelzáloglevél vásárlási programot indított. A kormány ennek újraindítását kérné, akár ekkora vagy nagyobb nagyságrendben.

Harmadik elemként említette még a vállalati kötvényvásárlást is, aminek alkalmazásának megfontolását kérte a jegybank elnökétől. Ezt az eszközt szerinte más jegybank alkalmazza a válságkezelésben. Ugyanakkor hozzátette, hogy ezek mellett több más eszköz is szóba jöhet.