William Jackson, a Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza az alapkamatot 0,15 százalékponttal 1,05 százalékra csökkentő keddi döntést és a monetáris tanács közleményét értékelve kiemelte: a múlt havi kommünikében még az szerepelt, hogy a kamatcsökkentések addig folytatódnak, amíg a monetáris kondíciók összhangba nem kerülnek az inflációs cél fenntartható teljesítésével. Jackson szerint ez akkor arra engedett következtetni, hogy a monetáris tanács hosszas enyhítési ciklust készít elő.

A mostani kamatdöntésről kiadott közlemény viszont azzal végződik, hogy az inflációs cél fenntartható elérése az alapkamat további kismértékű csökkentése felé mutat - hangsúlyozta a Capital Economics elemzője, és szerinte ez arra utaló jelzésnek tűnik, hogy a monetáris tanács esetleg már csak egy, kisebb kamatcsökkentést tervez.

Jackson e véleményének alátámasztására felidézte, hogy a monetáris tanács tavaly júniusi kamatdöntő üléséről kiadott közleményben is hasonló mondat tűnt fel, és utána az MNB az akkori enyhítési ciklusban már csak egy kamatcsökkentést hajtott végre.

A helyzet mindent felülírhat

A Capital Economics vezető londoni közgazdásza szerint mindezek alapján "kissé túl soknak bizonyulhat" a ház két további 0,15 százalékpontos MNB-kamatcsökkentést és ennek megfelelően 0,75 százalékos alapkamat-mélypontot valószínűsítő jelenlegi előrejelzése.

Jackson közölte ugyanakkor, hogy a Capital Economics egyelőre fenntartja ezt a prognózisát, két okból. Az egyik indok az, hogy a magyarországi inflációs kilátások rendkívül enyhék, a teljes kosárra számolt éves összevetésű inflációs ütemek a ház várakozása szerint az idei év hátralévő részének zömében a negatív tartományban maradnak. Ráadásul ha jövőre gyorsulásnak is indulna az infláció, a jövő évi költségvetési tervezetben szereplő áfacsökkentési tervek miatt várhatóan 2017-ben is jóval az MNB célja alatt marad - jósolta keddi kommentárjában a Capital Economics elemzője.

William Jackson szerint mindemellett a Capital Economics az MNB-nél kevésbé bízik abban, hogy a magyar gazdaság élénkülni fog. Az Európai Uniótól érkező strukturális fejlesztési folyósítások az idén már kisebb mértékű támogatást adnak a növekedéshez, mint tavaly, de ennél is fontosabb, hogy a jelek szerint a német gazdaságban - a magyar export fő felvevőpiacán - is lanyhul az aktivitás. A Capital Economics londoni elemzője közölte, hogy a ház az idén az MNB által valószínűsítettnél lassabb, 2,3 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban.

Morgan: közeleg a vég

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana a keddi kamatdöntő ülést és annak közleményét kommentálva szintén azon véleményének adott hangot, hogy az MNB valamelyest mérsékelte enyhítési hajlamát. A közgazdász szerint ez arra vallhat, hogy a "kamatcsökkentési miniciklus" nagy része már lezajlott.

Pasquale Diana is kiemelte kommentárjában a monetáris tanács közleményének azon mondatát, amely szerint az inflációs cél fenntartható elérése az alapkamat további kismértékű csökkentése felé mutat.

Jóllehet az MNB enyhítésre hajló alapállása változatlanul szilárd, a múlt hónapban azonban sokkal hosszabb távúnak tűnt - hangsúlyozta a Morgan Stanley vezető londoni elemzője. A ház főközgazdásza szerint az a tény, hogy két 0,15 százalékpontos kamatcsökkentés után az MNB ezúttal már óvatosabb hangvételűnek tűnik, arra vall, hogy nem lehet messze a jelenlegi enyhítési ciklus vége.

Ennek alapján a Morgan Stanley két, egyenként 0,10 százalékpontos további kamatcsökkentéssel számol májusban és júniusban, és így 0,85 százalékon várja az MNB alapkamatának mélypontját.

GS: késhet a fordulat

Agresszív további kamatcsökkentés jósol ugyanakkor a Goldman Sachs (GS). Magdalena Polan, a bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza közölte: a ház várakozása szerint az MNB kamatcsökkentési ciklusa a 0,50 százalékpontos alapkamat eléréséig folytatódik. A GS azzal is számol, hogy a magyar jegybank a hitelezési kamatrátát 0,75 százalékra, a betéti kamatot mínusz 0,20 százalékra csökkenti.

A cég vezető elemzője elismeri, hogy ez valamelyest agresszívabb előrejelzés a határidős kamatpiaci árazásánál, amely arra vall, hogy a piac 0,65 százalékig csökkenő MNB-alapkamatot vár a következő három hónapban.

Az MNB azonban elszántan törekszik a további enyhítésre a hitelezés élénkítése végett, ám az eddig használt monetáris eszköztár közelít hatékonyságának határaihoz. A kereskedelmi bankok már most nagy mennyiségű magyar állampapírt tartanak, és közelednek maximális kitettségi limitjükhöz - hangsúlyozta a Goldman Sachs közgazdásza.

A GS elemzője közölte: a ház szerint az infláció 2017-ben és 2018-ban is az MNB célja alatt marad. Ennek alapján a Goldman Sachs már csak 2018-ra várja a magyar jegybank első kamatemelését az eddigi előrejelzésében szereplő 2017 második fele helyett.