BUX
38228

Médiatörvény: már az EU hitelességéről szól?

Hétfőn rendkívüli ülést tartott az Európai Parlament illetékes bizottsága a magyar médiatörvény ügyében. Az Európai Bizottság több ponton aggályosnak találta a törvényt, és számos képviselő szerint is problémás a szabályozás. Navracsics Tibor szerint ugyanakkor szükség van a törvényre, de ha uniós jogba ütközne a magyar szabályozás, akkor korrigálnak rajta.

Ádám János, 2011. január 18. kedd, 04:30

A médiatörvény aggodalomra ad okot több ponton is - fogalmazott Neelie Kroes, a digitális kérdések és a média ügyeiben illetékes EU-biztos hétfő este Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) rendkívüli ülésén.Az előzetes vizsgálatok alapján - az Európai Bizottság későbbre ígéri a teljes elemzést - a magyar törvény akadályba ütközhet az alapvető uniós emberi jogokkal - a szólásszabadság miatt - az uniós audiovizuális direktívával és azzal, hogy megköveteli a kiegyensúlyozottságot.További probléma, hogy úgy tűnik, a törvény a más tagállamokban létrehozott médiaszolgáltatókra is érvényes. Kérdéses a médiahatóság függetlensége és a jogszabály abból a szempontból is aggasztó, hogy kiegyensúlyozatlansághoz vezethet. Biztos ugyanakkor abban Kroes, hogy Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy betartsa a vonatkozó uniós direktívákat - ezt bizonyítja az is, hogy Orbán Viktor kijelentette: amennyiben az EB értékelése hibát talál, akkor azt ennek megfelelően javítani fogják.

A miniszterelnök kijelentését alátámasztotta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is a strasbourgi ülésen. Véleménye szerint négy dolog miatt van szükség új médiatörvényre Magyarországon. Egyrészt, át kell ültetni az unió audiovizuális elveit, átláthatóbb szabályozásra van szükség - az eddigi médiatörvény idén lett volna 25 éves - védeni kell az emberi méltóságot, elejét kell venni a gyűlöletbeszédnek és meg kell teremteni a médiakonvergenciát, azaz a nyomtatott és online sajtó közeledését figyelembe kell venni.

A miniszter több támadást kapott a kiegyensúlyozottság miatt az EP képviselőktől, amikre úgy reagált: a kiegyensúlyozottság fogalmát az előző törvény is tisztázta - az Alkotmánybíróság is állást foglalt korábban ez ügyben - , ez Magyarországon egy konszenzusos fogalom. A nyomtatott sajtót eleve nem is kötelezi ez a fogalom a jelentős befolyásoló erővel bíró médiumok esetén pedig érthető, hogy miért van rá szükség, hiszen a közvélemény formálásában felelősséggel kell bírniuk. Továbbá, ha meg is sértik, a hatóság ezt megállapítja, de ezt nem követi további szankció. Amennyiben a biztos szerint ez mégsem lenne egy érett fogalom Magyarországon, akkor keressen meg minket és szívesen tájékoztatjuk - fogalmazott Navracsics.

A külföldi szolgáltatókra is vonatkozó támadásokkal kapcsolatban a miniszter kifejtette: a médiahatóság legfeljebb 180 napig korlátozhatja a szolgáltatást, de ha ez indokolatlannak bizonyult az EB döntése szerint, akkor azonnali hatállyal újra engedélyezi a szolgáltatást.

Az Egységes Európai Baloldal-Északi Zöld Baloldal portugál képviselője szerint jogos érv, hogy elavult volt az előző törvény, de Orbán Viktor érvelését, miszerint jó elemekből épül fel a magyar törvény, Frankeistein példájához hasonlította, ami a szándékkal merő ellentétben álló eredményekhez vezetett. Véleménye szerint a törvény hatására öncenzúra jön létre, hiszen a magyar média szereplői nem tudják, mi lesz az őszinte fogalmazás következménye.

Ilyenkor élni kell a joggal és érvényesíteni kell a jogorvoslatot - válaszolt a felvetésre Navracsics. Egyébként, ettől nem kell félni, elég csak megnézni, mit írtak a magyar újságírók az elmúlt két hétben a médiatörvényről - tette hozzá a miniszter.

A néppárt egy képviselője szerint szükség van a törvény értékelésére, de nem szabad egy országot megtámadni úgy, hogy el sem készült az elemzés, főleg hogy az ország az unió soros elnöke egyben, mert ezzel az unió saját maga alatt vágja a fát.

Mi több, ez nem Magyarországról szól, hanem egyenesen az EU hitelességéről, azaz az alapvető emberi jogok betartatásáról - véli az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének képviselője. A képviselőhöz hasonlóan többen felvetették, hogy szükség lenne az egész unió területén teljes körűen felülvizsgálni az egyes országok médiaszabályozását.

Az Európai Bizottság garantálja, hogy minden egyes tagállamra ugyanazok a szabályok legyenek érvényesek - válaszolta a biztos. Nem fogunk fellépni a magyar kormány ellen úgy, hogy közben ne vizsgálnánk felül a többi tagállam hasonló törvényét. Az EB objektív, nem diszkriminál - tette hozzá Kroes.

Gál Kinga, fideszes EP-képviselő szerint a szólásszabadságért és az emberi jogokért mindig ki kell állni, a támadások hátterében viszont úgy véli az áll, hogy a Fidesz kétharmados felhatalmazással bír. Aki ismeri az emberjogi kartát, az nem kelt ilyen hisztériát - fogalmazott.

A rendkívüli ülésben egyedül a megjelentek száma volt rendkívüli - áll a szocialisták és demokraták közleményében. Navracsics Tibor vaknak és süketnek bizonyult a hozzá intézett kérdések során. Az ülés semmilyen szempontból nem oszlatta el a kétségeinket és arra kérjük a bizottságot, hogy jelentse ki, sérti-e a törvény az alapjogokat - teszi hozzá a képviselőcsoport közleménye.