BUX
39279

Még 102 milliárdnyi uniós pénz hiányzik a kasszánkból

A múlt év végéig még csak a 42 százalékát fizették vissza annak a hitelalapú visszatérítendő uniós támogatásnak, amelyet a régi uniós ciklusban legfeljebb tíz évre helyeztek ki a pénzügyi közvetítők - derül ki a Portfolio.hu közérdekű adatigénylése alapján készített elemzésből.

portfolio.hu, 2016. március 9. szerda, 13:48

Az MFB Zrt.-től kapott adatok alapján tehát 102 milliárd forintnyi forrást vár még vissza a négy pénzügyi közvetítői csoport, amelyek közül messze a legjobb visszafizetési aránnyal a bankok ügyfélköre jellemezhető. A bankok aktivitása azonban meglepően kicsi volt a szerződött összeg tekintetében: a vállalkozásfejlesztési alapítványok kétszer, a pénzügyi vállalkozások közel hatszor akkora hitel volument tudhatnak magukénak.

Éppen emiatt a még hiányzó 102 milliárdnyi forrás döntő része is a pénzügyi vállalkozások könyveihez kapcsolódik, amely pénzek maradéktalan visszafizetése azért is fontos az országnak, hiszen újra kihelyezhető forrásokról van szó.

Ritkán hallunk erről a területről

Mintegy 17 ezer ügylet keretében összesen 191 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a pénzügyi közvetítők a 2007-2013-as uniós ciklus terhére, amelyekhez 177 milliárd forintnyi uniós hitel refinanszírozása kapcsolódik és ebből az összegből egyelőre 75 milliárdot fizettek vissza a kedvezményezettek - derül ki abból a közérdekű adatigénylésből, amelyet a cikluszárásról készített cikksorozatunk keretében nyújtottunk be az MFB-hez. Egyelőre tehát 102 milliárd forintnyi refinanszírozott állomány vár még visszafizetésre.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Közép-Magyarország Operatív Program (KMOP) keretében rögzített hitel jellegű visszatérítendő forrásokból (pénzügyi eszközökből) anno mintegy 153 milliárd forintot allokáltak, amelynek mérete más árfolyammal számolva a 2014-2020-as ciklusban mintegy háromszorosára nő.

Sokszor használjuk a kifejezést

Az idehaza is gyakran Jeremie programnak nevezett visszatérítendő források az EU vállalkozásfejlesztési programjára utalnak, amely Magyarországon három fő pénzügyi termékkörrel indult (hitel, garancia, kockázati tőke). E források kiközvetítésére nemcsak a bankok voltak jogosultak, hanem meghatározott szabályrendszer alapján más pénzügyi közvetítői csoportok is bekapcsolódhattak a végrehajtásba.

A program fő célja ugyanis az, hogy a bankokkal hitelviszonyban nem álló vagy nem a kívánt mértékben finanszírozott kis- és középvállalkozások megfelelő finanszírozáshoz jussanak, illetve garanciavállaláson és magánbefektetői forrásokat is tartalmazó kockázati tőkealapok felállításán keresztül segítsék számukra a forráskihelyezést.

Ki mire jutott az elmúlt években?

A 2015 végi állapot alapján négy közvetítői csoport azonosítható.

Összesen 140 intézmény kötött szerződést a forráskezelő MV Zrt.-vel valamelyik GOP, vagy KMOP konstrukcióra és engedélyeik alapján összesen közel 17 ezer ügyletet kötöttek, közel felét a pénzügyi vállalkozások. E szerződések volumene 191 milliárd forintot ért el, amelyből a ténylegesen uniós forrás (refinanszírozott összeg) 177 milliárd forintot tett ki. A különbség (14 milliárd forint) a pénzügyi közvetítők által saját tőkeként betett forrásokat takarja.

A szabályok szerint 2011 tavaszáig a pénzügyi vállalkozásoknak és vállalkozásfejlesztési alapítványoknak is volt lehetőségük saját hozzájárulást tenni a megkapott forrásra és ahogy a táblázatból látszik: ezzel néhány százmillió forintos méretben éltek is

Bár mind a négy pénzügyi közvetítő azonos kamatkondíciókkal kapta a forrásokat a forráskezelőtől, mégis érdemi különbség van aközött, hogy az egyes csoportok ezen forrásokat milyen átlagos kamatláb mellett helyezték ki. Amint látható: bár a bankok 8,5 milliárdnyi saját forrást is "betettek" a szerződött összegbe, mindössze 6,4 százalékos átlagos kamat mellett helyezték ki a forrásokat, míg a takarékszövetkezetek a 3 milliárdnyi saját forrás mellett átlagosan 8 százalékos kamattal dolgoztak

A minimális saját tőkét betevő pénzügyi vállalkozások és vállalkozásfejlesztési alapítványok 7, illetve 7,3 százalékos átlagos kamaton nyújtották a forrásokat, igaz ők jóval nagyobb volumenekkel dolgoztak

A szerződött összeg alapján a takarékszövetkezetek mindössze 13 milliárdos volument produkáltak (amiből 10 milliárd a refinanszírozott tétel), a bankok bő 20 milliárdosat, míg utóbbiakhoz képest a takarékszövetkezetek több mint kétszeres (44 milliárd), a pénzügyi vállalkozások pedig közel hatszoros (112 milliárd) állományt halmoztak fel

Mivel az egyes csoportokon belüli egyes pénzügyi közvetítők eltérő időpontokban indították a tevékenységüket és így a maximum 10 éves forráskihelyezéseket, így a ténylegesen az EU-tól kapott (refinanszírozott) források tavaly év végi visszafizetési arányaiból egyelőre óvatos következtetések vonhatók le.

Annyi megállapítható, hogy a bankokhoz már beérkezett pénzek aránya (visszafizetési ráta 77 százalék) kiugróan jó a többi három csoporthoz képest, főleg a közel hatszoros szerződött összeget produkáló pénzügyi vállalkozásokhoz képest (34 százalék).

Az eltérő kihelyezési volumenek mellett ez bizonyára összefügg azzal is, hogy a bankok jóval nagyobb saját tőkét tettek bele az ügyletekbe, így szigorúbb kockázatkezeléssel sáfárkodhattak a forrásokkal, és így a biztosabb visszafizetésű portfólióra alacsonyabb kamatokat számítottak fel.

További részletek a Portfolio.hu-n.