Még az elhízást is megállította volna a kormány?

Magyarország jó úton halad a gyermekkori elhízás megelőzésében, 2010-hez képest nem nőtt a túlsúlyos és elhízott gyerekek száma - mondta Kovács Viktória, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) táplálkozástudományi szakreferense az M1-en az MTI szerint.
Szász Péter, 2017. október 23. hétfő, 10:31

1975 óta tízszeresére nőtt az elhízott gyerekek száma, a rohamos növekedés oka a kevés mozgás és az egészségtelen táplálkozás mellett a környezetben keresendő, ugyanis ma olyan környezetben élünk, hogy nehéz egészségesen élni. Kovács Viktória megjegyezte: sok a "kísértés", és - sajnos - az egészséges élelmiszer drága is.

Október 11-én volt az elhízás világnapja, amely a gyermekkori elhízás növekvő trendjére hívja fel a figyelmet, és ennek apropóján készítettek felmérést a magyarországi helyzetről.

Elmondta: Magyarországon minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, ezzel európai viszonylatban a középmezőnybe tartozunk. A dél-európai államokban, például Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban ez az arány 40 százalék, Finnországban és Svédországban pedig 11-12 százalék körüli.

Kovács Viktória szerint a 2010-es adatokkal összehasonlítva az látszik, hogy nem nő a túlsúlyos és elhízott gyerekek száma, ennek hátterében valószínűleg az elmúlt időszak intézkedései állnak, mint a

  • mindennapos testnevelés bevezetése,
  • a menzareform vagy
  • az iskolai gyümölcsprogram.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, régebben az volt a vélekedés, hogy a túlsúlyos gyerekek "kinövik" a súlyfeleslegüket, a felmérés szerint azonban a mai életmóddal ez nem következik be. Az elhízott kisiskolások fele felnőttként is elhízott lesz, az elhízott serdülőkorúaknak pedig 80 százaléka marad elhízott felnőttként is.

HOZZÁSZÓLÁSOK