Még rosszabb lesz - remeghet, akinek még van állása

Az idén nyáron a korábbiaknál kevésbé javította a munkaerőpiaci statisztikát a szezonális foglalkoztatás, miközben a csoportos létszámleépítések újra növekedést mutatnak. Az elemzők a munkanélküliségi ráta további emelkedését várják.
NAPI, 2009. augusztus 27. csütörtök, 10:33

Május-júliusban felemásan alakult a hazai munkaerőpiaci helyzet. Miközben az állástalanok száma és a munkanélküliségi ráta nőtt, addig kismértékben a foglalkoztatottak tábora is gyarapodott a második negyedévhez képest. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva viszont egyértelműen sokkal rosszabb a helyzet: 83 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, a munkanélkülieké 91 ezerrel nőtt, így az állástalanok aránya 2,2 százalékponttal 9,7 százalékra.

A foglalkoztatottak számának növekedése szezonális tényezőkkel magyarázható, hiszen nyáron megnő az alkalmi munkát vállalók száma - kommentálta az adatokat a Napinak Váradi Leventéné, a KSH szakértője. Ez a szezonális hatás ugyanakkor kevésbé érződik, mint más években, a szakemberek a nyártól jelentősebb foglalkoztatás-bővülést vártak - tette hozzá. (Nem kizárt, hogy a feketefoglalkoztatás térnyerése lehet a magyarázat. A szerk.)

Az inaktívak egy része is elkezdett munkát keresni, ennek tudható be, hogy egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma. Az az inaktív ugyanis, akinek sikerült munkát találnia, az előbbiek táborát gyarapította, míg akinek nem, de jelentkezett a munkaügyi központnál, az utóbbiakét - mondta a szakember.

Romlást várnak az elemzők

Nyár elején az építőiparban, idegenforgalomban és a mezőgazdaságban mindig nő a munkaerő iránti kereslet, amit mutat az is, hogy míg február-áprilisban 13 havi csúcsra, 9,9 százalékra szökött fel a munkanélküliségi ráta, addig április-júniusban 9,6 százalékra csökkent - mondta az MTI-nek Barta György, a CIB Bank Zrt. vezető elemzője. Hozzátette: a szezonális hatás megszűnésével most újra emelkedik a mutató, május-júliusban elérte a 9,7 százalékot, amihez hozzájárul az is, hogy a munkaerőpiac egy kicsit mindig késve reagál a reálgazdasági folyamatokra.

Várakozásaik szerint a következő hónapokban tovább romlik a helyzet, s decemberben már 10,1 százalék is lehet a ráta.

Az elemző szerint a magyar adatok illeszkednek a nemzetközi trendhez, hiszen a munkanélküliség alakulása hasonló egész Európában, például a fő magyar felvevőpiacon, Németországban, illetve a térségben Lengyelországban is.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy véli, már szeptemberben 10 százalék körül lesz a ráta, majd 2010. január-februárban eléri a 11 százalékos csúcsot. Ezt követően jövőre kissé mérséklődik a munkanélküliség, s 2010 hátralévő hónapjaiban 10,7 százalék körül alakul.

Suppan szintén úgy vélte, hogy a következő hónapokban részben a szezonális hatás megszűnésével, részben az iskolából kikerült új érettségizett és diplomás munkavállalók megjelenésével, részben pedig az újabb elbocsátások miatt folyamatosan nő a munkanélküliség, miközben a gyenge belső piac miatt nem nő a kereslet a dolgozók iránt.

Iskolapadból a munkaügyi központba

A regisztrált munkanélküliek körében igen látványos a pályakezdők számának növekedése: a 15-24 éves korosztályra számított 25,5 százalékos munkanélküliségi ráta 6,2 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Ennek az lehet a magyarázata, hogy azok a frissen végzettek, akik úgy látják, hogy nemigen van esélyük elhelyezkedni, a munkaügyi központok által indított (átképzési) tanfolyamokban látják az alternatívát. Minél korábban jelentkeznek ide, annál nagyobb az esély a bekerülésre.



Ezt a vélekedést támasztják alá az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) júliusi jelentésében foglaltak is. E szerint az, hogy az álláskeresők száma két hónapnyi kisebb csökkenést követően fordult ismét emelkedésbe, mely egyértelműen szezonális hatás eredménye és az iskolaév végével van összefüggésben. Júliustól jellemző ugyanis, hogy a közép és felsőfokú iskoláikat befejező fiatalok nagy számban jönnek be a munkaügyi központokba, és kérik a szervezet segítségét álláskeresésükhöz.

Egyre kevesebb az üres munkahely

Eközben a bejelentett új álláshelyek száma csökkent júliusban: a múlt havi 21,1 ezer a júniusit 2,8 ezerrel, az egy évvel korábbit 10,7 ezerrel múlja alul, vagyis 2008 júliusához képest egyharmados a visszaesés. Bár a Nyugat-Dunántúlon, azon belül is különösen Zala megyében látványosan nőtt a bejelentett, nem támogatott álláshelyek száma, országos szinten azonban továbbra is megfigyelhető a munkaerő-keresletnek a válság óta tapasztalt jelentős szűkülése. Ennek következtében a nem támogatott álláskínálat hónapról hónapra lényegesen elmarad az előző év hasonló időszakához képest: idén júliusban ez a mínusz már 48,1 százalékot tett ki, vagyis megfeleződött a kínálat.

A régiók közül a legnagyobb mértékű csökkenés egy év alatt az Észak-Alföldön (62,2 százalék), Észak-Magyarországon (60,1 százalék), Közép-Dunántúlon (51,5 százalék) valamint Közép-Magyarországon (50,5 százalék) volt.

Összességében a feldolgozóipar (65,5 százalék) és a szállítás, raktározás, posta, távközlés (64,1 százalék) ágazatokban figyelhető meg, hogy az átlagosnál jelentősebb mértékben csökkent a nem támogatott álláshelyek száma, míg a mezőgazdaság, építőipar, kereskedelem, javítás, valamint az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás, pénzügyi közvetítés ágazatokban az átlagosnak megfelelő mértékű (42-50 százalék közötti) volt a csökkenés.

Újra több a csoportos leépítés

Júliusban újra emelkedésbe fordult a csoportos létszámleépítés keretében elküldendő dolgozók száma. Az előző hónapban 54 cég összesen 3,5 ezer fő elbocsátását jelezte, ami a júniusinál ezerrel, az egy évvel korábbinál pedig hétszázzal több. Az elbocsátásban érintettek létszámában bekövetkezett növekedés nagy része a kohászati ágazatban történt jelentős létszámú elbocsátásnak tudható be Észak-Magyarországon (ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében).

Júliusban Közép-Magyarországon jelentették be a legnagyobb létszámot érintő csoportos leépítéseket, ezt követően Észak-Magyarországon, ahol a válság kitörése óta nem volt ilyen jelentős számú bejelentett elbocsátás. Míg a korábban leginkább érintett régiókban (Közép-és Nyugat-Dunántúlon) csökkent júliusban az elbocsátásban érintettek száma (sőt Közép-Dunántúlon éves viszonylatban is jelentős csökkenésről számolhatunk be), addig Közép-Magyarországon emelkedő a trend. E régióban az elbocsátandó munkavállalók ötöde az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, ötöde a szállítás, raktározás, posta, távközlés, s újabb ötöde a feldolgozóiparban dolgozott. A feldolgozóiparon belül a tárgyhónapban a húsfeldolgozás volt a leginkább érintett ágazat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Baró, 2009.08.27 12:55

Sajnos nagyon sok "magyarnak" mondott ember van ebben az országban, akik elveszik a munkát tőlünk, akik ebbe az országba születtünk. Mikor lesz enek már vége? A romániai magyar gépkocsit tart fenn, fizeti a drága albérletet, mi meg nem tudjuk még az autóbusz- bérletet sem megvenni. Nagyon elegünk van ebből!
EZ A VÉLEMÉNYÜNK!!! SOKUNKNAK!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html