BUX
38297

Meg se érkezett Putyin, máris megkapta, amit akart

A kelet-közép-európai országok társadalmaiban erősödik Oroszország népszerűsége. Olyan partnert látnak a nagy szomszédban, amellyel egyszerűbb dűlőre jutni, mint az uniós partnerekkel, akikkel csak bonyolult egyeztetések után lehet megállapodni.

Napi.hu, 2015. február 17. kedd, 11:30

Vlagyimir Putyin orosz államfő bizonyos értelemben önmagával találkozik ma Budapesten, hiszen sok magyar csak Kicsi Putyinnak hívja tárgyalópartnerét, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt - kezdi a keddi találkozó apropóján írt régiós kitekintését az AP. Meglepő becenév ez egy olyan politikusnak, aki szovjetellenes diákvezérként szerzett hírnevet magának az 1980-as évek végén. Azóta azonban nagyot fordult a világ

Orbán a Kremlhez dörgölődző, populista politikussá vált, akinek oroszbarát kiállása titokban tükröt tart a régióban terjedő, új, Oroszországgal flörtölő politikai irányzat elé. Azt látni a régióban, hogy a Moszkva elleni lázadást vegyes érzések váltják fel a szomszédos nagyhatalom iránt. Magyar, szerb, szlovák és cseh vezetők egyre jobban elmerülnek abban a kettős játékban, amelyben tovább udvarolnak gazdag nyugati barátaiknak, de közben orosz patrónusaikkal is flörtölnek.

Kiszámítható élet - mint a kaszárnyában

Oroszország népszerűsége az Ukrajnával szemben elkövetett agressziója ellenére erősödik Kelet-Közép-Európában, nem csupán a kormányok, hanem az egyszerű emberek körében is. Az orosz rendszert hajlamosak a kiszámíthatósággal azonosítani szemben a bonyolult, kaotikus, időnként fájdalmas sebeket okozó nyugati típusú demokráciával.

Putyinnak, akit a világ számos országában nem látnak szívesen, a budapesti látogatás lehetőséget nyújt arra, hogy megmutassa: még az Európai Unión belül is vannak barátai. Orbán ezzel szemben sokkal inkább földhöz ragadt célokat követ: igyekszik minél alacsonyabb gázárat kialkudni partnerével, emellett szeretné, ha az orosz vezetés megerősítené elkötelezettségét a paksi bővítés, illetve az ahhoz nyújtott 10 milliárd eurós hitel mellett. A találkozó szimbolikusan sokkal fontosabb Oroszországnak - idézi az AP Sz. Bíró Zoltán történész véleményét.

Régi barát

De a magyar kormány nincs egyedül. A hagyományosan oroszbarát Szerbia, szintén egyensúlyozik a Nyugat és Moszkva között. Araszolgat előre az európai uniós csatlakozási folyamatban, miközben fenntartja szoros kapcsolatait a Kremllel. A szerb vezetésen belül törésvonal alakult ki a kétféle igazodás mentén: Aleksandar Vucic miniszterelnök viszi az előbbi vonalat, míg Tomislav Nikolic államfő az utóbbit.

Szerbia visszautasította, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, pedig nyomást gyakoroltak rá ennek érdekében. Az orosz propaganda igen aktív az országban, az év elején még egy szerb nyelvű orosz rádióadó is indult.

Már a lengyelek sem

Vannak persze olyan államok is a korábbi szovjet blokk országai között, amelyek mélyen oroszellenesek. Lengyelország és Románia állnak ezek élén. Ennek tükrében kissé meglepő, hogy még a lengyel politikában is megjelentek a puhulásról tanúskodó hangok. A legnagyobb baloldali párt elnökjelöltje szerint országa nem engedheti meg magának, hogy az orosz médiában Oroszország első számú ellenségeként szerepeljen. Szerinte párbeszédet kellene kezdeni Varsó és Moszkva között.

A Kreml részben az ideológiai vonzódásoknak, részben az energiafüggőségnek köszönheti népszerűségét a régióban. Emellett az itteni országok erősen szenvednek a Moszkva-ellenes szankcióktól, miután ezekre válaszul az orosz kormány korlátozta az európai élelmiszerimportot. Mindez erősíti az oroszokkal szembeni megengedő hangulatot, ami viszont gyengíti az európai egységet.

Nemcsak az Orbán-kormány fogalmaz meg kétségeket a szankciókkal kapcsolatban, hanem mások is. Milos Zeman cseh államfő például elítélte az intézkedéseket, aláásva a prágai kormány oroszellenes fellépését. Szlovákia és Csehország világossá tette, hogy nem engedélyezi nemzetközi NATO-egységek telepítését a területére, annak ellenére, hogy a katonai szövetség erősíti jelenlétét Lengyelországban és a Baltikumban.

Orbán megijedt?

Orbán oroszbarát irányvonaláról kiderült, hogy kockázatos. Hozzájárult ahhoz, hogy a magyar politikus imázsa nem igazán jó Nyugaton. Tavaly nyáron Erdélyben kijelentette, hogy országa politikai rendszerét illiberális demokráciaként képzeli el, amelynek olyan erős államok a modelljei, mint az orosz és a török szisztéma. Ennek szelleméhez igazodik, hogy a magyar hatóságok zaklatni kezdtek egyes civil szervezeteket.

Az elmúlt időszakban azonban olyan jelek láthatók, amelyek arra utalnak, hogy a magyar kormányfő igyekszik helyreállítani a Nyugat melletti kiállását. Két héttel ezelőtt fogadta Budapesten Angela Merkel német kancellárt, majd pénteken elutazott Kijevbe, ahol biztosította Petro Porosenko államfőt, hogy Magyarország támogatja Ukrajna szuverenitásának megvédését.

Orbán nehéz helyzetbe került, mert kiderült, hogy ami gazdaságilag jó ötletnek tűnt, az geopolitikai szempontból nem volt szerencsés - értékelte a helyzetet az AP-nek Tóth Csapa, a Republikon Intézet igazgatója.

Kikkel barátkozik még
Érdekes listát közöl a brit telegraph.co.uk arról kikkel tart fenn szoros kapcsolatot Vlagyimir Putyin. Az első a listán Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor, akit meghívtak a második háborús szovjet győzelem 70. évfordulóján tartandó moszkvai ünnepségekre. A Kreml az ukrán válság kirobbanása óta intenzívebben építi kapcsolatai a sztálinista állammal. A második helyen Basir al-Asszad szíriai vezető áll. Nyugati politikusok azzal vádolják Oroszországot, hogy fegyvereket szállít az arab országban dúló polgárháború kirobbantójának. Hugo Chavez, a bolivari szocializmus atyja kölyök kutyát kapott Putyintól. A venezuelai rezsim az orosz fegyverek egyik legnagyobb importőre. Moszkva dollármilliárdokat fektet a venezuelai olajiparba. Európában Orbán Viktort és görög kollégáját Alekszisz Cipraszt említi a brit portál. Emellett emlékeztet arra, hogy egyes megfigyelők politikai döntést látnak amögött, hogy a radikális nacionalista Nemezeti Front kilencmillió euró hitelt kapott a First Czech Russian Banktól, amely Roman Popov kormányközeli oligarcha tulajdonában van. Moszkva emellett Európa-szerte kapcsolatokat épített ki "lázadó" jobboldali pártokkal, így a Független Görögökkel, a Jobbikkal, a belga Vlaams Belanggal, az olasz Északi Ligával, a bolgár Atakával és a német NPD-vel.