BUX
38232

Még sok a kátyú, de nem az autópályán

Egyelőre nem tudni, hogy a Fővárosi Közgyűlés mekkora összeget különít el kátyúzásra az idén, a választ csak a költségvetés elfogadása után kapjuk meg - mondta Csanádi Csaba, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (FKF) közútfenntartási igazgatója.

Csernátony Csaba, 2005. január 27. csütörtök, 13:16

A szakember a Napi Online-nak elmondta: tavaly 1,3 milliárd forintot költöttek ilyen célra, erre az évre azonban többet kértek. Hozzátette: 1,6 milliárd forintból már jelentős eredményeket lehetne elérni ezen a téren. Januárban egyébként fokozott ütemben végzi ezeket a feladatokat a társaság, a hónap során 160 millió forintot fordítanak erre a célra.
A kátyúzás nem jelent jó megoldást, inkább egy komplex útfelújítási program keretében kellene korszerűsíteni a meglehetősen lehasznált úthálózatot - fogalmazott az igazgató. Ez a program ugyan még nem indult el, ám örömteli, hogy végre megmozdult valami: az idén ugyanis a főváros összesen 13 milliárd forintot fordíthat az úthálózat felújítására. A 65 kilométernyi útszakasz korszerűsítésére elegendő keret felét az állam biztosítja. Csanádi beszámolt arról is, hogy 2004 évben négyezren fordultak az FKF Rt.-hez kárigénnyel. Ebből 2 600-at talált jogosnak a társaság, amelyre szeptember 107 millió forintot fizettek ki. A társaság mindenkinek fizet, aki hitelesen bizonyítja, hogy a járműben okozott kár a kátyú számlájára írható. A szakember ezzel eloszlatta azt a tévhitet, hogy több tanúval, rendőrségi jegyzőkönyvvel, illetve fényképekkel együttesen kell bizonyítani a káresetet. Hozzátette, az említettek közül bármelyik elegendő, ha az megfelelően bizonyítja a "kátyú vétségét".

Az ország közúthálózatának döntő részét üzemeltető Állami Autópálya Kezelő Rt. a 2001-ben indított ütemezett fenntartási program fokozatos megvalósításával elérte, hogy hazánkban ne legyen 10 évnél régebbi útburkolat az autópályákon, az átlagéletkor ma 4,5 év. "Az elvégezett korszerűsítések nyomán egy külföldi nem érzi, hogy átlépte volna a határt" - fogalmazott Pásztor Zoltán, a társaság kommunikációs igazgatója. Így ma már nem kell a forgalom akadályozásával járó karbantartást, azaz "kátyúzást" végezni. Az említett felújítási program kapcsán elvégzett munkákra a múlt évben összesen ötmilliárd forintot költött a társaság. A szükséges összeget a cég a matricabevételekből biztosította függetlenül attól, hogy a korszerűsítendő szakasz díjköteles, illetve ingyenesen használható. A tavalyi munkák keretében befejeződött az M1-M7 közös szakaszán az új, korszerű elválasztó sáv kiépítését, megújult az M7-es és az M1-es sztráda Budapesttől Érdig, illetve Biatorbágyig tartó szakaszának burkolata, míg a győri elkerülő úton 15 kilométernyi útvonalat korszerűsítettek. Emellett az M3-as autópályán Gödöllő térségében a felújították a pálya burkolatát és hidat, illetve a balatonvilágosi autópálya-mérnökséget is. A munkák versenyeztetése minden esetben a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően történt.
Az idei bevételi tervek, így a különböző munkálatokra fordítandó keret még nem ismert, mert a társaság élén történt vezetőváltás miatt még nem hagyták jóvá az idei üzleti tervet. A január elsejétől kinevezett új vezérigazgató, Nagy Attila korábban azt nyilatkozta, hogy ebben az évben 24-25 milliárd forintos bevételt várnak összesen 9 millió matrica értékesítéséből, szemben tavalyi 8,6 milliárd bérlet eladásával bonyolított 19 milliárd forintos forgalommal.