Megállt Magyarország kettészakadása - íme, a részletek

Örvendetes folyamatokról számolt be a KSH: az első félévben nem folytatódott a magyar társadalom kettészakadása, már ami a fogyasztás színvonalát illeti. A kulcsszó továbbra is a rezsicsökkentés és a trafiktörvény.
Napi.hu, 2014. október 31. péntek, 17:33

A 2013-as rossz hírek után némi javulásról számolt be friss jelentésében a KSH. Az első féléves előzetes adatok alapján nőtt a lakossági fogyasztás, a legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő háztartások fogyasztása közötti különbség pedig - bár továbbra is jelentős - valamelyest csökkent.

A statisztikai hivatal összeállítása szerint a háztartások egy főre jutó átlagos havi kiadása 2014 első félévében 66,5 ezer forint volt, 3,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen időszak alatt a fogyasztói árak nem változtak, így a fogyasztás volumene is azonos nagyságrendben emelkedett az egy évvel korábban mért 1,8 százalékos csökkenést követően.

Forrás: KSH

A kiadások - a lakásfenntartás és háztartási energia kivételével - minden területen nőttek. Ez azzal magyarázható, hogy a rezsicsökkentéssel, a családi adózás járulékokra való kiterjesztésével, illetve az élelmiszerek átlagos árcsökkenésével nőtt az elkölthető jövedelem.

Egyedül dohánytermékekre költöttek kevesebbet (legalábbis a legális csatornákon): a 10 százalékot meghaladó fogyasztáscsökkenés a 19 százalékot közelítő drágulással magyarázható. A szeszes italok fogyasztása ugyanakkor több mint 7 százalékkal emelkedett. A dohánypiac átrendeződött: a cigarettavásárlások volumene mintegy 14 százalékkal csökkent, dohányra viszont 8,6 százalékkal költöttek többet a háztartások.



Erre költötték a háztartások a pénzt

Az átrendeződő árak némileg a fogyasztás szerkezetét is átalakították. Alapvetően a rezsiköltségek mérséklésének következtében 2,3 százalékkal csökkent a lakásfenntartás és háztartási energia összkiadáson belüli aránya, illetve az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított kiadások aránya is mérséklődött, 0,2 százalékkal. A háztartások a felszabadult forrásaikból a közlekedési, a hírközlési és egyéb fogyasztási pluszigényeiket elégítették ki. Összességében nőtt - 37,0 százalékról 38,3-ra - a háztartások fogyasztásában azon kiadásoknak az aránya, amelyet az alapvető - az étkezéssel, lakhatással, munkába, iskolába járással kapcsolatos - szükségletek kielégítése után szabadon felhasználhattak.

A legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő háztartások fogyasztási színvonala közötti különbségek 2014 első félévében valamelyest csökkentek, de még így is jelentősek. Míg a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztása az átlagos fogyasztási szint felét alig haladja meg, addig ez az arány az ötödik ötödben 1,8-szeres. A középső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztása havi 71,3 ezer forint, 7,1 százalékkal több az átlagos fogyasztásnál, és csak szeszes italokra, dohányárukra, kultúrára, valamint vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra költöttek az átlag alatt.

Forrás: KSH

Relatíve jobban jártak az alacsony jövedelműek

A legkedvezőbb anyagi helyzetű háztartások a nem alapvető szükségleteiket (ruházkodási, lakberendezési, kulturális, oktatási, vendéglátási igényeiket) is magas színvonalon tudják kielégíteni, e kiadások összege az átlag legalább kétszerese (a legnehezebb körülmények között élő háztartások költésének 5-8-szorosa). A legrosszabb helyzetben lévő háztartásoknak a nem alapvető szükségletek kielégítésére fordított kiadásai a legalacsonyabbak, az átlagosnak pedig mindössze a felét-harmadát teszik ki.

Jelentősen különbözik viszont a háztartások fogyasztásának dinamikája 2013 és 2014 első félévei között az egyes jövedelmi ötödökben. A két alsó jövedelmi ötödben lévő családok fogyasztása volumenben nagyobb mértékben nőtt, mint a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartásoké. Mindez a családi adókedvezmény rendszerének 2014. évi változtatásával magyarázható. Az alsó jövedelmi ötödökhöz tartozó háztartások helyzetének javulását jelzi az is, hogy a legnehezebb helyzetben lévő háztartásoknak - összehasonlító árakon - csak két fogyasztási főcsoportban csökkent volumenben a fogyasztásuk, míg tíz főcsoportban nőtt.

Forrás: KSH

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Hajnalka_vagyok, 2014.11.03 08:25

@unortodox: persze, hogy megallt: mar ketteszakadt...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2014.11.01 21:55

@unortodox: Az senkit nem zavar,hogy 400 000 ember aki az előző Orbán királyság idején ment nyugdíjba a meg van nyomorítva mert 20-70% -a kevesebb nyugdíjat kap mint amit a befizetett ADÓ-JÁRULÉK alapján érdemelne.
A kefetériának akkor lenne létjogosultsága ,ha minden munkavállaló annyit kapna mint a kormány tagok kapnak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

unortodox, 2014.11.01 20:41

@megfigyelt: a 2002-3 -as nyugdíjrendszer nem jó ...,de senki nem mer hozzányúlni ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

unortodox, 2014.11.01 20:40

@megfigyelt: gy a kafetériát nem drágítani,hanem meg kell szüntetni,mint minden béren kívüli juttatást. ..

..igen ,de csak akkor ,ha magasabb bérszínvonal lesz ,jóval magasabb ..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2014.11.01 19:44

@unortodox: Már leírtam ,hogy a kafetériát nem drágítani,hanem meg kell szüntetni,mint minden béren kívüli juttatást. Nagy BAROM az aki nem látja azt,hogy az egykulcsos adóval olyan indokolatlan különbségeket hoztak létre az egyes kereseti kategóriák között,hogy azt normális országban ÉPESZŰ kormány nem lépi meg. A másik HÜLYESÉGE ennek a kormánynak nevezett RABLÓBANDÁNAK amit a nyugdíjakkal-nyugdíjasokkal művelt. Az első Orbán kormány és a második Orbán kormány idején megállapított EMELT nyugdíja az azonos kategória keresők között 20-70% a különbség, azok akik azonos ADÓ-JÁRULÉK befizetés mellett azonos ledolgozott évekkel az átlag bért keresőknél 40%-al több a második Orbán kormány idején nyugdíjazottak nyugdíja ,tehát a MATEMATIKAI ANALFABÉTÁK hozták létre a ketté szakadást.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html