Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A napilap az interjúban a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájától is megkérdezte Oszkó Pétert. A volt pénzügyminiszter, kockázatitőke-befektető szerint a harmadik Orbán-kormány teljesítménye e téren semmiképpen nem elégtelen, de nem is ötös, valahol a kettő között van.

"Hatékonyan hívjuk le az uniós forrásokat, ügyesen finanszírozzuk az államadósságot, jól sült el a devizahitelek forintkonverziója is, és feszesen tartható a költségvetési pálya. Azonban ez nem mondható el a 2010 és 2014 közötti Fidesz-vezetés gazdaságpolitikájáról, ami maga volt a tragédia. Továbbá a jelenlegi pénzbőségből ennél többet is ki lehetne hozni, ilyen időszakban kellene javítani a régióhoz képest a versenyképességünkön" - véli az üzletember.

Megbukott az állami osztogatás

Oszkó azonban nem térne vissza a 2010 előtti szabályozási modellhez:

"Semmi esetre sem gondolom, hogy válság előtti megoldásokat kellene alkalmaznunk, ám fontos megjegyezni, hogy csak nagyon rövid időkre és egyes szektorokra korlátozódva érvényesült liberális szemlélet a magyar gazdaságpolitikában, nálunk sokkal inkább a magas újraelosztás és az állami osztogatások gyakorlata bukott meg. A 90-es évek privatizációja liberális szellemben történt, valamint a Bokros-csomagot szintén egy liberális szemléletű gazdaságpolitikának lehet tekinteni, ezeknek a modelleknek meg is voltak a maguk hibái, de a 2008-as összeomláshoz a korábbi egy évtized állami túlköltekezése vezetett, nem a liberális gazdaságpolitika" - nyilatkozta az ex pénzügyminiszter a Magyar Időknek.

Oszkó Péter jelenleg innovatív vállalkozásokba fektet be, erről is nyilatkozott a lapnak:

"Cégeimmel olyan feltörekvő innovatív vállalkozásokba fektetünk be, amelyek új technológiai fejlesztéseken alapuló üzleti ötletekkel állnak elő a gazdaság legtöbb szektorának radikális átalakítását célozva. Példaként olyan javaslatokkal is foglalkozunk, hogyan lehet hatalmas adatmennyiségekből hatékonyabbá tenni az értékesítést, ­online megoldásokkal átalakítani a kereskedelmet vagy az oktatást, hogyan lehet 3D-s nyomtatással könnyebben, pontosabban terméket előállítani, valamint hogy miként lehet a robotizációban újszerű fejlesztéseket eszközölni. Ilyen nagyravágyó tervekbe persze mindig nagyon kockázatos befektetni."

Kritika az oktatási rendszernek

Oszkó szerint jelentős pénzeket költ el az állam az innováció és a technológiafejlesztés területén. "A kutatás-fejlesztési projekteknél, kis cégeknek adott fejlesztési támogatásoknál azt látom, hogy jó célkitűzések szerint történik a forrásfelhasználás, az pedig idő kérdése, hogy lássuk, jól is hasznosult-e. Amivel kapcsolatban kritikusabb vagyok, az az oktatási rendszer. Nagyon erősen lexikálistudás-fókuszú az oktatás, ám ezek az ismeretek néhány év alatt elévülnek, egyébként meg nagyon gyorsan beszerezhetők. Alapvetően készségfejlesztés-központúnak kellene lennie az oktatási rendszernek" - véli Oszkó.

Ez egy politikai blöff

A kormányközeli lap természetesen Soros Györgyről és a migrációról is megkérdezte Oszkó Péter.

Az üzletember válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy "a magyar történelemben többször előfordult, és a rendszerváltás utáni időkben is volt rá példa, hogy a bevándorlók hasznos tevékenységet végeztek hazánkban, és akár be is illeszkedtek. Ezért vaskalaposnak tartom azt az álláspontot, amely szerint a határainkon kívül született embereknek semmi keresnivalójuk itt. Abban viszont árnyaltabb a véleményem, hogy milyen mennyiségben és milyen környezetből érkező embereket képes ez az ország befogadni. Az európai kultúrától jelentősen eltérő országokból érkezők tömeges integrációja komoly kihívást jelenthet" - véli Oszkó.

A volt pénzügyminiszter véleménye szerint a sorosozás "egy kormányzati kommunikációs húzás. Nem látom minden utcasarkon Soros György árnyát, és sajnálom azt, aki egy ilyen szintű politikai blöfföt elhisz".