EUR
315.36
USD
283.16
BUX
26711.67 1.30%
OTP
7023 2.08%

Megdöbbentő fizetéskülönbségek - ezért szegény Magyarország

Magyarországon a harmadát-negyedét keresik a multik által dominált szektorok közé tartozó autógyártásban és kiskereskedelemben dolgozók annak, mint amekkora fizetésre a cégek anyaországi munkavállalói számíthatnak - derül ki a Napi.hu körképéből. Az árszínvonal-eltéréseket figyelembe véve egy átlagos német vagy brit háztartás kétszer él jobban, mint egy magyar.
Ádám Viktor, 2014. március 20. csütörtök, 07:14

A legfontosabb megállapítások
  • forintban közel félmillió forint is lehet egy bolti pénztáros havi fizetése, persze tőlünk pár ezer kilométerre nyugatra;
  • egy átlagos autógyári munkás vagy szupermarket-eladó így harmadát-negyedét keresi annak, mint amennyit Nagy-Britanniában vagy Németországban kapna;
  • egy itteni bolti pénztáros havi fizetése harmadannyi Big Macre elég, mint brit vagy német kollégájáé;
  • a hazai kereskedelemben az alacsony bérek miatt egyes pozíciókban és területeken már munkaerőhiány mutatkozik;
  • az árszínvonal-eltéréseket figyelembe véve egy átlagos német vagy brit háztartás kétszer él jobban, mint egy magyar;
  • oktatás, oktatás, oktatás - ez volna a bérfelzárkózás járható útja a szakértő szerint.

Ha a cikk végére görget, a hazai és a külföldi órabéreket, illetve az árszínvonalakat összevető infografikát talál.

Három-négyszeres a különbség a nyugat-európai és a hazai kiskereskedelmi szektorban érvényes átlagbérek között, az utóbbi időben ráadásul nőtt is a differencia - mondta a Napi.hu-nak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. A különbséget növelte, hogy a magyarországi bérekből eltűnt egy sor elem, például - a válság hatására - a túlórapótlék, az éjszakai és a vasárnapi munkavégzésért járó többletpénz egy része, délutáni pótlék pedig már nem a 14 és 22 óra közötti, hanem csak a 18 és 22 óra közötti munkáért jár csak.

A kiskereskedelemben sokan dolgoznak minimálbérérért: vidéken arányuk eléri a 60-70 százalékot, a multinacionális cégek alkalmazottai körében a 40 százalékot, de az ennél magasabb jövedelemmel rendelkezők sem keresnek sokkal többet, mintegy 120-140 ezer forintot.

Szavait támasztják alá a Tesco által a Napi.hu-val közölt béradatok is. A Tesco-Global Áruházak Zrt.-nél a boltvezetők átlagosan havi 287,3, az eladók 118,4, a pénztárosok 120,7 ezer forintot keresnek a cég tájékoztatása szerint.

Munkaerőhiányhoz vezetett az alacsony bér

A válság a nyugat-európai munkahelyeket sem hagyta érintetlenül, megszaporodott a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma - van, ahol arányuk eléri a 60 százalékot, ami a magyarországi háromszorosát jelenti -, ami az átlagkeresetet lefelé húzza. Magyarországon fizikailag és a ledolgozott órák terén sem kapnak kisebb terhelést a kereskedelmi dolgozók. Igaz, az egy dolgozóra jutó bolti forgalom az alacsonyabb árak és a kisebb vásárlóerő miatt szerényebb, mint Nyugat-Európában - fogalmazott Sáling.

Soha nem érjük el a nyugati bérszínvonalat? És miért?
Lehet, hogy valamivel hatékonyabban dolgoznak a brit vagy a németországi munkavállalók, a bérkülönbségeket alapvetően nem ez, hanem a munkaerőpiacok különbözősége magyarázza - kommentálta az adatokat a Napi.hu-nak Telegdy Ákos, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa. Hozzátette: ez a bérkülönbség az egyik oka annak, hogy Magyarországot választják az ipari beruházók.

A kutató szerint rövid távon semmi esély a bérfelzárkózásra, de hosszú távon sem sok, legalábbis a múltbeli adatok erre utalnak. A magyarországi átlagbér 2002 és 2012 mindössze 4 százalékkal került közelebb a németországihoz, míg az EU-átlaghoz képest nem történt változás. Igaz, a legtöbb ország pozíciója ugyanígy nem változott, nagy csodák nincsenek - fogalmazott Telegdy.

Úgy látja, hogy olyan bérfelzárkózásra, amely a már itt lévő multik érdekeit sem sérti, csak az oktatás, azon belül is a szakmunkásképzés színvonalának érdemi javításával volna esély. A képzett, széles általános tudással rendelkező szakmunkások vonzerőt jelentenének ugyanis a befektetők számára, ami hosszabb távon a béreket is növelné.

Az egyes cégek igényeire specializált duális képzés itthoni rendszere ugyanakkor nem szolgálja ezt a célt. A jól képzett szakmunkások persze külföldön is kapósabbak lennének, de ez nem lehet érv az oktatás fejlesztése ellen. Amikor ugyanis az országnak jobban megy, sokan vissza is térnek - hangsúlyozza Telegdy Románia példáját idézve, ahol épp a válság előtt volt egy visszavándorlási hullám.

Az alacsony bérszínvonal mára azt eredményezte, hogy több szakterületen munkaerőhiány alakult ki - húzta alá a szakszervezeti vezető. A Dunántúlon például bolti pénztárost kell lasszóval fogni, de hiány van boltvezetőkből, részlegvezetőkből illetve ún. első eladókból is. Emellett rendkívül nagy a fluktuáció, a nagy cégeknél évente 50 százalék körüli, de van, amikor ez 60-65 százalékra is felugrik, amit nem lehet győzni kiképzéssel. Sáling szerint az idei év nagy konklúziója, hogy valamekkora emelést minden munkáltató igyekszik adni - vagy több bért, vagy más juttatást, például vásárlási kedvezményt.

A diszkontláncok valamivel jobban fizetnek, mint a szupermarketek, viszont kevesebb embert is foglalkoztatnak, azaz a munka is több, így van olyan hely, ahol a szabadságot sem tudják kiadni, illetve nem szívesen fizetik ki a túlórát sem. Itt sincs szó persze egetverő bérekről, havi 130-135 ezres bruttó összegekért dolgoznak az alkalmazottak, de ez is elég ahhoz, hogy ne küzdjenek létszámhiánnyal - mondta Sáling József.

Mennyit kapnak a bolti dolgozók Nyugaton?

Németországban bőven kétezer euró feletti bruttó átlagbérrel lehet számolni a kiskereskedelemben, legalábbis ott, ahol alkalmazzák az adott régióra vonatkozó kollektív megállapodást. A Német Szakszervezetek Szövetsége arról tájékoztatta a Napi.hu-t, hogy ez a megállapodás például Észak-Rajna-Vesztfália esetében 2012-ben 2-2,6 ezer eurós átlagbérről szólt, 37,5 órás munkahét mellett, míg Németország keleti felén 2,2 ezer euróról. A túlórákért 25, esti munkáért - ez fél héttől nyolcig tart - 20-25, vasárnapi munkavégzésért 120 százalékos pótlék jár, hétköznapra jutó ünnepnapokon pedig 150-200 százalék. Üdülési hozzájárulásként évente további mintegy ezer eurót kaphatnak a dolgozók.

A szövetség Hans Böckler Alapítványának sajtószóvivője hozzátette: természetesen sok kiskereskedelmi vállalkozás nem a kollektív megállapodások alapján fizet. A Lohnspiegel.de bérösszehasonlító oldal felmérése szerint tízéves tapasztalattal, teljes munkaidőben (ami nem számít tipikusnak) 1,9 ezer euró bruttó havi kereset érhető el, az ország nyugati felén. Ez az összeg - ami az egyszerűség kedvéért 310 forintos euróval számolva 589 ezer forint - 4-5 szöröse az itthon tipikusnak számító fizetésnek.

Ennél valamivel rosszabbul keresnek a brit bolti dolgozók. A Payscale.com szerint Nagy-Britanniában a Tesco pénztárosai évi 11-20 ezer, a bolti eladók 13,5-18 ezer, a szupermarketek vezetői pedig 27-67 ezer font közötti éves bérre számíthatnak, míg a Jobapplications.co.uk rendre 14, 13 és 40 ezer fontos éves átlagról számolt be. Utóbbiak forintra és hónapra átszámolva a pénztárosok esetében bruttó 436 ezres, az eladóknál 405 ezres, a szupermarket-vezetőknél közel 1,25 milliós fizetést jelent.

A hazai tescós fizetéseket tehát a brit adatokkal összevetve az látszik, hogy nominálisan a szigetországbeli bolti dolgozók 3,5-szer keresnek többet a magyarországiaknál, a boltvezetők esetében pedig a különbség több mint négyszeres.

Titkolják a fizetéseket a hazai autógyártók

A német szakszervezeti kollektív bértarifa szerint tavalyelőtt egy észak-württembergi, a végzettsége és munkaköre alapján a középső tarifacsoportba sorolt gyári munkásnak az autóipart is magában foglaló fém- és elektromos ágazatban 2,7 ezer eurót fizettek havonta. Bajorországban ez a bér 2,6 ezer, Szászországban 2,4-2,5 ezer eurót tett ki. Átszámítva tehát 744-837 ezer forintról van szó.

A túlórát és az éjszakai műszakot 25-30 százalékos pótlékkal fizetik, a vasárnapi munkáért általában 50, a ledolgozott ünnepnapokért 150 százalékos többlet járt. A Volkswagennél ennél magasabb, 3-3,4 ezer eurós bérről szólt a kollektív megállapodás, de a legképzettebbek ennek másfél- kétszeresét vihették haza, amihez hozzá jöttek még az előbb említettekhez hasonló bérpótlékok, valamint az évi ezer eurós üdülési hozzájárulás.

Arról, hogy Magyarországon mekkora bért fizetnek az autógyártók, az érintettek nemigen nyilatkoznak. Az Audi Motor Hungaria Kft. konkrét összegek említése nélkül megerősítette Thomas Faustmann szavait: a kft. ügyvezetője a Népszabadságnak korábban azt mondta, hogy a kilencvenes évek végén a magyar munkatársak az ötödét keresték annak, amennyit a német kollégáik, a 2012-es adatok szerint pedig negyedannyit.

Összegekről - a versenyjogi szabályokra hivatkozva - a Mercedes-Benz Hungária Kft. sem számolt be. Kecskemétről csupán annyit közöltek, hogy a kelet- és nyugat európai országok fizetései bizonyos területeken szignifikánsan különböznek, ám a autóipar az elmúlt években gondoskodott arról, hogy a munkavállalók fizetései gyorsabban emelkedjenek, mint a többi iparágban. Hozzátették: az alapbéren, valamint a műszak- és túlórapótlékon túl minden munkatárs további, részben a cég részéről önként vállalt juttatásokat kap - ilyen a jelenléti bónusz, a 13. havi fizetés, a teljesítménybónusz, az üzemorvosi szolgálat, az üzemi étkezde támogatott menüje, az ingyenes sportolási lehetőség, valamint a B- és CLA-osztállyal megtehető tesztutak.

Jó, de mennyivel élnek jobban?

Az, hogy "odaát" magasabbak a fizetések, persze nem jelenti azt, hogy ennyivel jobban is élnének, hiszen ott általában a magyarországinál magasabb árakkal kell számolni. (Tudjuk persze, hogy egy németországi hipermarketben nem ritkák az ittenihez hasonló, sőt annál alacsonyabb árak, de ez nem minden, hiszen a lakbér például jóval magasabb.)

Ha az Economist által a devizaárfolyamok összehasonlítására használt Big Mac helyi árát vesszük alapul, akkor is az jön ki, hogy a külföldi bérek 3,5-4 szer többet érnek. Egy átlagos hazai Tesco-pénztáros bruttó béréből ugyanis mindössze bő 140 ilyen szendvics jön ki, brit kollégája 418-at vehet, míg az említett németországi 1,9 ezer eurós fizetés több mint félezerre Big Macre elegendő.

Ami az élelmiszereket illeti, az Eurostat a 2012-es adatok alapján úgy találta, hogy az EU-átlaghoz képest Németországban igazán csak a hús drága, viszont a szeszes italok olcsók - a tej-, a sajt- és a tojásárak nagyjából az itteni szinten vannak.

Jelentős, de a fentieknél jóval kisebb eltérést mutatnak ugyanakkor a háztartások vásárlóerő-paritáson számolt - vagyis az árszínvonalak különbségét elvben kiszűrő - rendelkezésre álló jövedelmei. Az Eurostat adatai szerint - és itt persze nem csak a pénztárosok és autógyári munkások fizetéséről van szó - ez Magyarországon átlagosan 12,3 ezer euró volt 2012-ben, ami alig fele a németországi 25,9 ezer eurónak, illetve 57 százaléka a brit 21,5 ezer eurós értéknek. Ez tehát azt jelenti, hogy egy átlagos német vagy brit háztartás nagyjából kétszer tehetősebb, mint egy magyar, a helyi árszínvonalak eltéréseit is figyelembe véve.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Minorkavidor, 2014.03.22 13:06

@jobbajobb:

Az elmúlt4év hitelfelvétele:))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.03.21 08:23

@kozmix: ahelyett, hogy normálisan működő gazdaságunk lenne!!!


..pont ezért vagyunk itt ,202-2010 brutális hitelek és nem működő nem fejlődő gazdaság ,ami nem termelt eleget ,hogy a hiteleket visszafizessük...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.03.21 08:22

@ZalanIvan: . Hitel nélkül nincs fejlődés


..na de ami itt ment 2002-210 között !!!!!!!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ZalanIvan, 2014.03.21 07:48

@jobbajobb: "..nem ,de az igaz ,hogy nem lehet hitelből dőzsölni ,mint 2003-2010 között !!!!"

A hitelt mindig úgy próbálja beállítani, mint valami ördögtől való dolgot. Hitel nélkül nincs fejlődés. A hitellel akkor van baj, ha megeszi, elissza, nőre költi, stb.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kozmix, 2014.03.20 22:02

@jobbajobb: Írtam már csicska, a tények azok makacs dolgok, szerte a nagyvilágban pontosan látják mi folyik ebben az országban, akár tetszik, akár nem!!! A hitelt, meg talán jobbajobb ha nem emlegeted, mert ha esetleg ezidáig nem tűnt volna fel, szeretett gazdáid is előszeretettel használják,(mint ahogyan az látszik a brutális államadósságon) ahelyett, hogy normálisan működő gazdaságunk lenne!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .