Megdöbbentő, mit meg nem tesznek a magyarok a munkáért

Nagyon magas a naponta ingázó munkavállalók száma Magyarországon, a nagyobb városok tömegével vonzzák magukhoz a dolgozókat.
Napi.hu, 2016. április 22. péntek, 19:24

Magyarországon minden harmadik dolgozó, összesen 1,34 millió ember ingázott 2011-ben, a legutóbbi népszámlálás idején - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

Az ingázók 87 százaléka, 1,17 millióan ugyan arra a magyarországi településre járt el dolgozni, 153 ezren változó településekre (például ügynökök, piaci árusok), 27 ezren pedig külföldre. Utóbbiak közé csak az életvitelszerűen Magyarországon tartózkodókat számolta a KSH.

A naponta külföldre ingázók közül a legtöbben, 22,5 ezren Ausztriába jártak dolgozni, a szintén schengeni tagállam Szlovákiában közel 2,4 ezer ember, az övezeten kívüli, de hosszú határszakaszon szomszédos Romániában pedig 1,5 ezer fő vállalt munkát. Ezenkívül Szerbiába, Ukrajnába, Szlovéniába és Horvátországba együttesen valamivel több mint 700-an ingáztak naponta.

Mivel a legtöbb embert foglalkoztató vállalatok a nagyobb városokban működnek, az ingázás fő iránya is a kisebb községekből a városok irányába mutat. Budapest és a és a megyei jogú városok munkaerővonzása értelemszerűen kimagasló, 41 százalék, míg a többi városé 32, a községeké pedig 14 százalék.

Az ingázók 74 százaléka lakóhelyénél népesebb településre járt dolgozni. A lakosságszám emelkedésével nő a bejárók hányada a helyben foglalkoztatottakon belül, és csökken a más településre dolgozni eljárók aránya. A 10 ezer főnél népesebb településeken az ingázók közel háromnegyedét foglalkoztatták, miközben az eljáróknak csak alig több mint harmada lakott ilyen lakosságszámú településen.

Budapestre többen ingáztak, mint Debrecen lakossága

Budapest az ingázók 17 százalékát 226 ezer embert "dolgoztatott", míg Székesfehérvárra és Győrbe több mint 30 ezren jártak  dolgozni. Ezeket Miskolc (26 ezer) és Debrecen (22 ezer) követte.

Budapest és a megyei jogú városok kiemelkedő foglalkoztatási szerepét jelzi, hogy a vonzáskörzetekbe tartozó települések száma együttesen meghaladja az 1200-at, vagyis 10 településből 4 a főváros, vagy valamelyik megyei jogú város vonzáskörzetéhez tartozott. Ezeken a területeken élt 2011-ben a magyarországi lakónépesség több mint negyede, a központokat is számítva, közel kétharmada.

Mennyit utaznak a dolgozók?

Budapestre átlagosan 31 kilométerről érkeztek a dolgozók, de van olyan település is a főváros vonzáskörzetében, amely több mint 80 kilométerre fekszik.

A megyei jogú városok közül Székesfehérvárra ingáznak a legmesszebbről, az övezeten belül átlagosan 23 kilométerről. Ebben jelentős a szerepe annak, hogy több nagy súlyú település (például Sárbogárd, Polgárdi, Várpalota és Aba) központtól mért távolsága is meghaladja a 20 kilométert, és annak is, hogy Székesfehérvár vonzása déli irányban nagy távolságokban is érvényesül. Székesfehérvár mellett az alföldi térségekben fekvő vonzásközpontok többségébe is nagyobb átlagos távolságból járnak be, mint ami a megyei jogú városokra általában jellemző (18 kilométer). A vonzáskörzetből a központba ingázók a salgótarjáni és a tatabányai övezetekből teszik meg a legkisebb távolságot, átlagosan 14 kilométernél kevesebbet.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tarTosPista, 2016.04.23 15:25

Ezek szerint mégiscsak igazat pofázok évek óta, amikor azt állítottam, hogy hazugság, hogy nem mobil a magyar?
A politikusok, a munkaadók, és a mnukaügyisek folyamatosan azt hazudták, hogy nem mobil a magyar.
Én meg itt a Dunántúlon pontosan tudom, hogy mennyien jártak, járnak ide a "tufeliről".
A nyugati megyéket konkrétan elfoglalták a borsodiak, szabolcsiak és békésiek. Ez régebben is így volt, most meg erősebben, sőt, a jászságiak is megjelentek, meg pécsiek.
Ha nem mobil a magyar, akkor mi volt a fekete vonat?Már akkor ingáztak, jöttek szállókra messziről.
Jó lenne leszokni a hazugságokról.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html