A javaslat az esélyegyenlőségi törvény módosításával tenné lehetővé, hogy a társadalmi felzárkózást segítő, uniós társfinanszírozású programoknál - ha ez a részvételt segíti, és nincs erre vonatkozó uniós tiltás -, akkor a projektgazda a felzárkózást segítő megélhetési támogatást nyújthasson a hátrányos munkapiaci helyzetű, inaktív felnőttek számára.

Abban az esetben persze, ha az érintett résztvevő a képzés időpontjában nem kap keresetpótló juttatást, alkalmi munkát kivéve nincs egyéb munkaviszonya, és a képzés ideje alatt más támogatott képzési programban nem vesz részt. A megélhetési támogatás nyújtásáról felnőttképzési szerződést kell kötni, erről pedig a munkaügyi központot is értesíteni kellene.

A javaslat szerint a megélhetési támogatás összege a közfoglalkoztatási bérrel egyezne meg. Az azonban nem egyértelmű a szöveg alapján - mivel az indoklásban a képviselő a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és egyéb tárcák intézkedései közti koherenciazavar megszüntetését jelöli meg a módosítás céljaként -, hogy ez egyszer kapható összeg lenne-e, vagy havonta rendszeresen biztosítani kellene.

A módosítás azzal is ösztönözné a sikeres tanulást, hogy a résztvevőket a megélhetési támogatás 80 százaléka időarányosan, míg a fennmaradó rész a képzés befejezését igazoló tanúsítvány megszerzésével egyidejűleg járna a kedvezményezett munkavállalónak. A javaslat úgy fogalmaz, hogy a megélhetési támogatást a képzés - beleértve a gyakorlati képzés időtartamát is -, valamint a záróvizsgára való felkészülés időtartamára kell, a kurzus jellegétől függően hetente vagy havonta biztosítani. A támogatás összegét azonban csökkentené az igazolatlan hiányzások száma, a sikertelen záróvizsgákat követően pedig, ha a kedvezményezettnek felróható okból nem sikerült elvégezni a kurzust, a támogatást vissza kellene fizetni.

Arról viszont nem ejt szót a javaslat, hogy a megélhetési támogatást milyen forrásból kellene biztosítani: így előfordulhat, hogy a projekt finanszírozására kapott teljes összegből is el lehetne különíteni - ami felveti azt a kérdést is, hogy akkor miért nem ezzel együtt írták a pályázati feltételeket -, de akár az is elképzelhető lenne, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap terhére a munkaügyi szervezettől kérhetnék a projektgazdák.