BUX
39903

Megelőztük az EU-t - de ennek nem örülhetünk

Csökkenő GDP-arányos egészségügyi kiadások, az uniós trenddel ellentétesen mozgó, romló egészségügyi mutatók, EU-szinten legrosszabb rákhalálozási mutatók mellett az uniós átlagot jóval meghaladó hálapénzarányokkal jellemzi a magyar egészségügyet az Európai Bizottság pénteken kiadott, 2016-os országjelentése.

Napi.hu, 2016. március 2. szerda, 20:15

Az elmúlt évtizedben körülbelül 6 százalékponttal csökkent az összes kormányzati kiadáson belül az egészségügyi ráfordítások aránya. Az egészségügyi kasszán belül a közkiadások aránya 2013-ban 63 százalék volt, szemben a 76 százalékos uniós átlaggal. A GDP arányos, 8,1 százalékos átlagos egészségügyi kiadás szintén a 9,5 százalékos uniós átlag alatt maradt 2013-ban. Ugyanakkor az elmúlt néhány évben enyhén nőtt a hálapénz aránya, a 2013-as összes egészségügyi kiadás 27,5 százalékával jóval meghaladja a 16 százalékos EU átlagot - olvasható az EB országjelentésében.

Az elmúlt évtizedben végbement jelentős javulás ellenére a rossz egészségügyi mutatók továbbra is  súlyos kihívást jelentenek. A születéskor várható élettartam az egyik legalacsonyabb mind a férfiak (72,2 év szemben 77,8 év  EU átlaggal), mind a nők (79,1 év, míg az EU átlag 83,3 év) esetében.

Egészségügyi közkiadás a GDP százalékábanÉv20092010201120122013Költés5,65,75,554,9
Forrás: Európai Bizottság

A fő halálok továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek csoportja, 100 ezer főre 780 haláleset jut, kétszer annyi, mint az EU-ban, olyan rizikófaktorok túlsúlya mellett, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás és magas vérnyomás. A rák a második vezető halálok, a mutató a legrosszabb az EU-ban, s körülbelül 33 százalékkal haladja meg az uniós átlagot. Ez a tendencia nem követi az egyébként lassan csökkenő uniós trendet.

A felderíthető és potenciálisan megelőzhető halálokok esetében észrevehetően rosszabb a helyzet az uniós átlagnál.

A magas halálozási arány a becslések szerint 1,8 százalékkal csökkenti a 65 év alatti munkaerőt, ami megerősíti, hogy javítani kell az egészségügy hatásosságán - olvasható a jelentésben.

Az egészségügyi munkaerő hiánya fenyegeti a rendszert.  Magyarországon az uniós átlagnál kevesebb az orvos, az ápoló és a fogorvos (1000 főre 3,21 jut az uniós 3,47-hez képest). A háziorvosok aránya a szakorvosokhoz képest nagyon alacsony, 12 százalék. A jelentés kitér az elmúlt években tapasztalható jelentős elvándorlásról.

Megemlítik a szakemberhiány csökkentése érdekében 2011-ben bevezetett átfogó rezidenstámogatási programot, és ennek 2016-os kiterjesztését, valamint azt is, hogy az elvándorláson túl a lemorzsolódás is hozzájárul a hiányhoz. A probléma kezelése érdekében 2012-ben és 2013-ban jelentősen megemelték az egészségügyi szakemberek fizetését, azonban azok európai viszonylatban továbbra is alacsonyak maradtak - állapítják meg.

A hálapénz is hátráltatja az egyenlő hozzáférést

Továbbra is probléma az egyenlő hozzáférés az egészségügyi ellátásokhoz. A ki nem elégített szükségletek közötti eltérés a felső és az alsó  jövedelmi kvintilis között az uniós átlag feletti (6,3 százalék Magyarországon szemben a 4,9 százalékos uniós átlaggal). Az egyenlő hozzáférést továbbra is hátráltatja a hálapénz elterjedtsége. Azok közül, akik az előző évben állami egészségügyi intézményt kerestek fel, 10 százalék számolt be arról, hogy a hivatalos díjon túl további összegeket kellett kifizetniük, vagy ajándékot, vagy adományt kellett felajánlaniuk - olvasható a jelentésben.