A 30 napnál rövidebb ideje lejárt tartozások összege 1,4 milliárddal csökkent, a 30-60 nap között lejártaké 2 milliárddal, több mint 10 milliárdra, míg a 60 napnál régebben lejártaké 2,4 milliárddal 13,3 milliárdra növekedett.

Év végi kasszasöprés ide, kórházi adósságrendezés oda, mindaddig, amíg a kórházak költségvetéséből legalább egyhavi finanszírozás hiányzik - amit Zombor Gábor, augusztus végén lemondott egészségügyi államtitkár is elismert -, a jelenlegi modell működtetése mellett folyamatos lesz az adósság újratermelődése. A MÁK adatai augusztus végére csaknem 42 milliárd forintos adósságállományról tanúskodnak, ez majd 3 milliárdos növekedés az előző hónaphoz képest.

Főként a nagy, megyei kórházak és az egyetemek húztak bele ismét az adósságduzzasztásba, a Debreceni Egyetem például mindjárt 800 millió forinttal gyarapította a ki nem fizetett számláit, s a 2,4  milliárdos tartozásból több mint 600 millió forint 60 napon túl lejárt nemfizetés. Igaz, a még mindig 1,1 milliárdos tartozást maga előtt toló Pécsi Tudományegyetemen viszont 1,1 milliárdos a csökkenés július vége és augusztus vége között.

Plusz pénz nélkül erre lehet számítani

Az adósság újra beindult növekedése mellett is egyelőre viszonylagos nyugalom van a kórházi beszállítók körében, bár az áprilisi számlák kifizetése akadozik, pontosabban a konszolidációs pénz utalásán kívül a fizetési fegyelem nem javult érdemben - válaszolta lapunk kérdésére Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Mivel annak továbbra sincs semmi jele, hogy megállna az adósság újratermelődése, pótlólagos forrás bevonása nélkül a jövő év áprilisában újra ott tarthatunk, mint 2015 tavaszán, azzal a különbséggel, hogy a 2016-os költségvetésben nincs plusz pénz a konszolidációra - véli Rásky.

A kórházi adósságkonszolidációra és ezzel párhuzamosan a finanszírozás átalakítására Zombor Gábor 2014 őszén ígéretet tett. A 2015-ös költségvetésben megjelenő 60 milliárd forint kifizetéséhez a kórházak vezetőinek elméletben be kellett vállalni a továbbiakra a nullás költségvetést, azaz az adóssággenerálás megállítását. Strukturális átalakítás, kapacitás-átrendezés is a tervek között szerepelt - ezekből érdemi lépésekre továbbra sem került sor - , miközben egészségügyi közgazdászok folyamatosan hangsúlyozták, plusz forrás bevonása nélkül újra nőni fognak az adósságok.

Hogy a 60 milliárd nem lesz elég a teljes rendezésre, kezdettől tudni lehetett. A különbözet kifizetésére is hangzott el ígéret a volt államtitkár szájából, de az erre szánt forrás nagyságáról soha nem mondott konkrétumot, mondván, akkor épp annyi lesz a szükséglet, mint amennyi erre rendelkezésre áll. A jelenlegi növekedési ütemet figyelembe véve év végére 50-60 milliárd forintot kellene még a költségvetésből kifizetni, hogy év végére lenullázzák az adósságot, fedezet azonban egyelőre nem látszik erre. Az esetleges kasszasöprésre fedezetet nyújtó Egészségbiztosítási Alap többlete  augusztus végén 7,2 milliárd forint volt.