BUX
40026

Meghökkentő magyar szegénységi adat érkezett

A legfrissebb statisztika szerint tavaly nagymértékben csökkent a szegénység Magyarországon.

Szász Péter, 2017. január 26. csütörtök, 16:44

Az Eurostat publikálni kezdte a 2016-os szegénységi statisztikákat, elsőként a magyar adat jelent meg. Eszerint 2016-ban a szegénység kockázatával és a társadalmi kirekesztődés veszélyével érintett emberek száma 2,54 millió volt hazánkban, a társadalom 26,3 százaléka.

Ez a szám, bár nagyon magas, alacsonyabb a 2008-as válság évi 2,79 milliónál. Sőt, a csúcsnak számító 2013-as 3,4 millióhoz képest több mint 857 ezres a csökkenés (ezt a népességfogyás is "segítette" kismértékben). 2014-ben 3,1 millió ember, tavalyelőtt pedig 2,7 millió volt szegény hazánkban az Eurostat szerint.

A 2015-ös adatok alapján - amely az összes uniós országra elérhető - Magyarország nem is áll nagyon rosszul ebben a tekintetben, hiszen az EU-ban az emberek 23,7 százaléka számított szegénynek, de például Olaszországban 28,7 százalék volt ez az arány.

A magyar életkörülmények tükrében meglepő számra megvan a magyarázat. Ez ugyanis három különböző szegénységi mutatóból áll össze.

Az egyik a szegénységi kockázat, amely a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékánál kevesebből élő emberek arányát mutatja meg. Ez az összeg 2016-ban mintegy 123 ezer forint volt. A medián azt mutatja meg, hogy mi az az összeg, amelynél ugyan annyi embernek van több jövedelme, mint kevesebb. A jövedelembe a munkabér és minden egyéb szociális juttatás is beletartozik. A számításnál pedig figyelembe veszi a különböző háztartásméreteket. Ennek 60 százaléka 73 800 ezer forint, vagyis ez alatti jövedelem alatt már az emberek ki vannak téve a szegénység kockázatának. Az Európában magas arány részben annak a következménye, hogy tőlünk nyugatabbra a medián jövedelem is magasabb szintű megélhetést biztosít.

A másik mutatószám a súlyos anyagi deprivációban élők aránya. Súlyosan depriváltnak az a háztartás tekinthető, amelyre a következő 9 állításból 4 jellemző:

hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk vannincs megfelelő fűtés a lakásbannem tudnak fedezni váratlan kiadásokatnem esznek kétnaponta húst, halat, vagy ezzel egyenértékű táplálékotnem tudnak elmenni évente egy hétre üdülnianyagi okokból nincs autójukanyagi okokból nincs mosógépükanyagi okokból nincs televíziójukanyagi okokból nincs telefonjuk

Magyarországon az emberek 16,2 százaléka él ilyen háztartásban, holott egy évvel korábban még 19,4 volt ez az arány, 2013-ban pedig 27,8. A mosógép, a televízió és a telefon nem súlyos kiadások, de a hiteltörlesztés pár éve még komoly gondot jelentett sok magyar családnak, azóta viszont nagyot fordult a világ.

A harmadik mutató az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya. Ebben a tekintetben szintén nagyot javult Magyarország az elmúlt években, bár kérdés, hogy a közfoglalkoztatást mennyire tekintjük valódi munkának. Tavaly az emberek 8,2 százaléka élt alacsony munkaintenzitású háztartásban, 2013-ban ez a szám még 13,6 százalék volt.

Bár a magyarok érezhetően többet tudnak költeni, mint korábban, az is tény, hogy a bázisként használt elképesztően alacsony 123 ezres jövedelem, a közfoglalkoztatás és a hitelek kiváltása sokban járult hozzá ahhoz, hogy hazánk helyezése ebben a fontos szegénységi mutatóban javuljon.