Meghökkentő tények Magyarországról - erre a szakértők sem számítottak

Egyes közbeszerzési eljárások túlárazása a becsült 30 százalékkal szemben, elérheti a 140-320 százalékot is – derül ki a Korrupciókutató Központ Budapest nemrég nyilvánosságra hozott kutatásból. Hatalmas előrelépést lehetne elérni nem nyilvános közbeszerzések betiltásával, az adatok publikálásával és folyamatos elemzéssel – láthatóan azonban ehhez nincs meg a kormányzati akarat.
Papp Zsolt, 2016. április 10. vasárnap, 09:06

Közkeletű vélekedés, hogy a magyar uniós pályázatoknál 30 százalék a túlárazás, vagyis ennyit lopnak el minden egyes pályázatból. A Korrupciókutató Központ Budapest kutatásai szerint ennél sokkal durvább a helyzet: ahol kimutatható a túlárazás, ott a piaci áraktól az eltérés 140-320 százalék is lehet. A túlárazásra a lehetőséget a 2011-es közbeszerzési törvénymódosítás adta meg.

A Korrupciókutató Központ Budapest legutóbbi kutatásában 130 ezer 2009-2015 közötti közbeszerzést vizsgált, ezek alapján lesújtó megállapításokat tett a korrupciós kockázatokról. Már a kutatás sem volt egyszerű folyamat, ugyanis a közbeszerzésekről nem áll rendelkezésre kutatható, érvényes adatbázis, így a kutatómunka nulladik állomása a hivatalosan elérhető adatok tisztítása volt - mondta Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója a Kopint-Tárki Zrt., valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös rendezvényén.

Döbbenetes kép tárult a szakértők elé

Az ezt követő elemzés azonban a vártnál is sokkal sötétebb képet festett a magyar valóságról. A kutatás főbb megállapításai szerint ott magasak a korrupciós kockázatok, ahol egy-két szereplős a "verseny", nincs nyilvános ajánlattétel, hanem meghívásos tárgyalással élnek és ahol jelen van uniós támogatás. A kutatás eredményei szerint jóval gyakoribbak a túlárazások az uniós beszerzéseknél, mint a nemzeti közbeszerzéseknél.

A vizsgált 2009-2015-ös időszakban a túlárazott közbeszerzések aránya folyamatosan emelkedett, a nagy ugrás a 2011-es közbeszerzési törvénymódosítás után következett be, amely nagyobb teret nyitott a meghívásos egyszereplős közbeszerzések előtt.

Nem az építőiparban a legnagyobbak a túlárazások

A verseny nélküli (egyszereplős) közbeszerzések a vizsgált időszakban 30-35 százalék körül szóródnak, ami fontos mutatója a korrupciós kockázatoknak. (Ez az Európai Bizottság jelentéseiben is a kritikák között szerepel; a legfrissebb jelentésben szereplő megállapításokról itt írtunk - a szerk.) A kockázatokat nagy mértékben csökkentette, ha volt nyílt tenderfelhívást.

A tenderfelhívás nélküli pályázatok 2011 után ugrottak meg, mára ezek aránya már eléri az 50 százalékot, vagyis minden második közbeszerzés ajánlati felhívás nélkül, kvázi titokban indul meg.

A közbeszerzésnél a túlárazás még 2009-ben elhanyagolható volt a statisztikai vizsgáljatok szerint, ám ez 2015-re jelentősen megnőtt. A legnagyobb túlárazások a informatikai terméknél, beszerzéseknél láthatóak, ami meglepetés viszont, hogy az építőiparban nem tapasztaltak mesterségesen felpumpált árakat. Ennek oka a mérnökárak rendszere, ugyanis a beszerzés előtt előre kiszámolják egy beruházás valódi költségét ettől pedig eltérni nem (nagyon) lehet. Az építőpari közbeszerzésekben a korrupció nem a túlárazásban, hanem a nyertes kiválasztásban jelenik meg - mondta Tóth István János.

Erőteljes még a túlárazás a ingatlan- és üzleti szolgáltatásoknál is, ami a heterogén megrendelésekből eredeztethető, vagyis nehéz itt belőni a valódi piaci árat.

Nyilvános tenderfelhívásoknál jelentősen csökken a túlárazás

A verseny hiánya jelentősen növeli a túlárazást valószínűségét, vagyis egy többszereplős versenyben a vállalási ár a piaci árnál alakul ki. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy ahol van nyilvános tenderfelhívás, ott jelentősen csökken a túlárazás veszélye, hisz akár a konkurencia is ellenőrizheti a közbeszerzést.

A vizsgálatok szerint a túlárazás főleg az uniós pénzből megvalósuló beruházásoknál jelenik meg. Azokkal a korábbi vizsgálatokkal és a közvélekedéssel szemben, miszerint az uniós projekteknél a túlárazás átlag 30 százalék körül lehet, sokkal sötétebb a kép - mondta Tóth István János. Nagyon sok közbeszerzésnél - például a beszerzések felét adó építőiparban - nincs ártorzítás. Ebből következően viszont, ahol van ártorzítás, ott annak mértéke elérheti a 140-320 százalékot is - emelte ki a szakember.

Átláthatóság hatalmas javulást hozna

Az ártorzításokat, túlárazásokat az úgynevezett Benford-eloszlással vizsgálták az elemzők: a Benford-törvény megállapította, hogy a nagy elemszámú adatbázisokban a számjegyek eloszlásnak valószínűsége leírható. Ha ettől a valószínűségi eloszlástól eltérnek az adathalmaz számai, ott bizonyítható az adatok manipulánsa. Elemeztek már ezzel a módszerrel választási csalásokat, de bukott meg gyógyszerkutatás is a hamis adatok miatt, most pedig magyar közbeszerzési adatok akadtak fenn ezen a rostán.

Tóth István János szerint a kormány jelentős előrelépést tehetne a közbeszerzési korrupciós kockázatok csökkentésre, ha a közbeszerzési adatokat nyilvánosságra hoznák kutatható formában, illetve a kormányzati szervek (például az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal) elvégeznék a szükséges elemzéseket.

Az átláthatóság, a nyílt verseny jelentősen csökkenti a túlárazás veszélyét, ezért meg kellene szüntetni a meghívásos, nem nyílt közbeszerzéseket, illetve az egyszereplős versenyeket. Dél-Koreában például érvénytelennek tekintik azokat az közbeszerzési eljárásokat, ahol nem érkezett legalább két ajánlat a nyílt felhívásra - említette meg a kutató. Szerinte hatalmas lehetőségek lennének az e-közbeszerzésben is, ráadásul erre működő példa is létezik Hollandiában.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megfigyelt, 2016.04.11 20:19

@antitroll: Közbeszerzésben a megrendelői oldalon érintett.
Aktív koromban a vállalkozói oldalon a éves tevékenységünk 80 % át közbeszerzésen nyertük el. Számomra érdekes céget a Vegyépszert említette az első ORBÁN kormány ámokfutása alatt az M-7-es felújítást 70 000 ft feletti m3-kénti áron nyerte ami a jelenlegi önköltségi ártól magasabb.
2001-ben a szennyvíz beruházásoknál a KAC támogatásból Székely Zoltán országgyülési képviselő 30 %-ot kért vissza , a lebukás után kapott jogerősen 6-évet. A vasútépítésnél a kartellezők lebuktak és fizettek 7 milliárd kartell birságot a négy kartellező közül hárman a negyedik köpött és majdnem dícséretet kapott, igaz a családban van egy miniszter. MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT. Boldogok a tájékozatlan tudatlanok.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2016.04.11 09:27

@lomb:

te az EU rangsoráról beszélsz, ami mindig nagyon lájtos
más rangsorokban bizony nem így állunk
mára (folyamatos visszaesés van) csak bulgária és románia van mögöttünk)
javulásra pedig annak fényében, hogy olyan törvényeket hoznak folyamatosan, ami az amúgy anarchikus átláthatóságos csak ront, nemigen van remény
nem hiába tart vissza 100 milliárdokat az EU..elképesztő, mi megy az eu-s pénzekkel
ami persze ugyancsak a mi pénzünk lenne (amit amúgy az európai adófizetőktől kapunk)
magyarország 7 régiójából 4 régió az eu legszegényebb régiói között van
jobban teljesítünk?
mit fejlődtünk?
hova fejlődtünk?
magyarországon az egyik legnagyobb a gyerekszegénység (a legfélelmetesebb a drasztikus ütemű növekedése volt, ebben elsők vagyunk)
az ország az 5 legszegényebb eu ország között van
miközben a nagy ellátórendszerek totális lerohadása úgy tűnik nem üti meg a kormány ingerküszöbét ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2016.04.11 08:41

@antitroll:
2.
A szokásos működtetési, fenntartási célú, jellemzően árubeszerzési és szolgáltatási beszerzéseknél pártunk és kormányunk látványos szigorításokkal demonstrálja, hogy mennyire elkötelezett híve a korrupcióellenes harcnak. Naja, ebben nincs akkora pénz, és ebben nehezebb korlátozni a versenyt. Valamelyik történelmi foigura mondta volt, hogy "ha nem tudod megakadályozni, állj az élére!"
Szóval ezen a fronton (itt vagyok jobban érintett és kevésbé az építési beruházásoknál) viszont teljesen szélsőségessé vált a helyzet, a működésképtelenség határáig, vagy azon is túl kell a közbesz törvényt alkalmazni.
Pl. egy nagyobb intézménynél, vagy intézménycsoportnál, ahol az összeszámítási szabályok érvényesek, pillanatok alatt eléred a beszerzési értékhatárokat, aminél le kell folytatni olyan eljárásokat, melyek eredménye egyáltalán nem az olcsóság, annál inkább a rugalmatlanság (időveszteség), iszonyatos adminisztráció.
Szoktam erre mondani, hogy ha mondjuk nettó 20 millió forintig lehetne sima három ajánlattevős eljárást lebonyolítani és 10%-át ellopná valaki, akkor még mindig jobban járnánk, mint amikor lebonyolítjuk az eljárást a mostani szabályok szerint nettó 8 millió után és 30%-al drágább a végeredmény.
Szóval nem a itt kellene arcoskodni.
A központosított beszerzésekkel meg a kormány szarrá szerencsétlenkedi magát és vele együtt az intézményrendszert szívatja, amivel csak alátámasztja annak a közbeszerzési rendszernek a működésképtelenségét, amit ránkerőltet. Lásd előbbi megjegyzésem. Még ő sem tudja a kicsit nagyban tisztességesen megoldani. Például a számítástechnikai eszközök, fénymásolók, vagy akár bútorok beszerzése. Botrány, hogy pl. bútort nem tudnak az intézmények (beleértve az iskolákat is!) vásárolni szabályosan és legálisan 2015 október óta, mert nincs rá közp. közbeszerzési szerződés! Botrány, hogy egy másológép cseréjét, vagy karbantartását, javítását szinte lehetetlen szabályosan megoldani. És sorolhatnám...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2016.04.11 08:24

A közbesz témában érintett vagyok a megrendelői oldalon.
Persze most erre hümmögni fogtok, de nálam nincs nyalókapénz. Az az igazság, hogy ha akarnék, sokkal egyszerűbben is lophatnék.
A közbeszerzéseken lopni csak a politikusoknak (polgármesterektől fölfelé) buli.
Ebből következik, hogy a mindenkori hatalomnál kell keresni a korrupciót.
Tapasztalataim:
1.
Az igazi nagy régiós, vagy országos szintű beszerzéseknél iszonyatos pénzeket fizetnek ki pluszban azzal, hogy a valódi versenyt korlátozzák. Ebben a mostani kormány még a korábbi Vegyépszeres történetet is tudta überelni. Az akkori jellemzően 2-50%-os túlárazásokat mára kétszeresére emelték. Itt a pénzek általában nem "nokiás" dobozban cserélnek gazdát, mint ahogy sokan képzelik. Szívességeket tesznek, és viszonoznak, pozíciókat osztanak (ami valahol mégiscsak pénz persze), vagy akár később egy választási kampányban visszatámogatnak. Tipikus hűbéri rendszer. Ebben most nagyok vagyunk (értsd Magyarország). A környező tagállamokban inkább a kenőpénzek a jellemzőek, ezért ezek sokkal jobban fennakadnak a vizsgálatokon, törvényi szempontból is aggályosabb. A korrupciós rangsorban valószínűleg azért vagyunk "jobbak" mint néhány másik ország, mert a vizsgálati módszertanban ez erőteljesebben üt ki, legalábbis jobban, mint a szívességi uram-bátyám állami rendszer.
folyt köv.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

RealMan, 2016.04.11 07:48

Különösen a polgármestereknél magas a "visszatérítendő", nyalóka pénz. A keleti országrészben még mindig csak szerényen 30%-al számolnak a pulpituson és ez nem titok.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .