Még nem dőlt el, milyen árfolyamon alakítják át forinthitellé a devizahiteleket - mondta Varga Mihály hétfőn a Hír TV-nek. A nemzetgazdasági miniszter ezzel megerősített az ezzel kapcsolatban hetek óta terjedő piaci találgatásokat, amelyeket a Bloomberg kérésére három héttel ezelőtt még nem kommentált a kormány.

Varga két korlátra hivatkozott, amelyeket a devizahitelek átváltásánál figyelembe kell venniük. Az egyik, hogy azok, akik korábban forintban adósodtak el, nem járhatnak rosszabbul azoknál, akik devizahitelt vettek fel. A másik, hogy a bíróság döntése értelmében az árfolyamkockázatot az kölcsönöket felvevő ügyfeleknek kell viselniük.  A piaci tálálgatások szerint azonban más szempontok is meghúzódhatnak a  háttérben.

Melyik ujjukat harapják?

A Bloomberg október közepén idézte a Nomura meg nem nevezett magyarországi döntéshozókra alapozott információját, miszerint elképzelhető, hogy a kormány a piacinál erősebb árfolyamon válthatja át a devizahiteleket. A cél ezzel az lenne, hogy lefaragják a bankoknak járó adó-visszatérítést.

Az egyoldalú kamatemelések és az eltérő vételi és eladási árfolyam alkalmazása nyomán az ügyfeleknek visszafizetendő összegek ugyanis 2004-ig mérséklik a pénzintézetek adóköteles jövedelmét, ezen belül 2009-es mérlegfőösszegüket, amelynek alapján a mai napig fizetik tetemes különadójukat. Következésképpen az erre eső adójuk visszajárna. A Nomura számítása szerint a piaci árfolyam alkalmazása esetén 250 milliárd forintot kaphatnának a bankok.

Ezt faraghatja le, ha ennél erősebb forintárfolyamot alkalmaznak. Ugyanakkor ebben az esetben a ügyfelek forintban kevesebbet kapnának vissza. Másrészt hitelük maradéka is kisebb lenne, ami viszont a bankok veszteségét növelné meg. Találgatások szerint e szempontok érvényesítésének "megfelelő egyensúlyát" a piacinál nagyjából tíz százalékkal erősebb árfolyam alkalmazásával érhetnék el.