Az MNB az elmúlt éveket folyamatosan pozitív eredménnyel zárta: 2013-ban - az előző jegybanki vezetés által tervezett 203 milliárd forintos veszteség helyett - 26,3 milliárd forintos nyereséget ért el, ami 2014-ben közel 28 milliárd forintra nőtt. Ezzel a központi költségvetés mindkét évben mentesült a veszteség pótlásának terhe alól.

Az első féléves adatok alapján ez a folyamat idén is folytatódik - kommentálta az adatokat a jegybank. 2015 első felében ugyanis 36,2 milliárd forintos nyereség keletkezett - zömmel a devizatartalék értékesítéséből származó árfolyamnyereségnek köszönhetően.

Ez utóbbi soron az első félévben 85,7 milliárd forint keletkezett a tavalyi 248,7 milliárd forint után - a nyereség a tartalékba kerülési és az eladási árfolyam közötti különbség, magyarán a forintgyengülés eredménye. A tavaly eladott eurót a korábbi statisztika szerint általában 293-295 forintos vásárolta az MNB, míg 295-320 forintos sávban értékesíthette például a bankoknak a devizahitelek forintosítása során. Az így keletkezett 85,7 milliárd forint javította az eredményt, ám minden más sor rontotta azt.

A nettó kamat- és kamatjellegű eredmény 2015 első felében például 30,4 milliárd forint veszteség volt. A kamateredmény 2014. első félévéhez képest bekövetkezett romlása mögött a számviteli elszámolási szabályok - a nemzetközi számviteli gyakorlattal összhangba hozott - változása állt. A magas kuponnal névérték fölött vásárolt értékpapírok az új módszertan szerint az értékpapír lejáratáig egyenletesen kerülnek elszámolásra a kamatbevételek terhére. Ennek hatásaként az értékpapír lejáratakor már nem keletkezik veszteség, amely a pénzügyi műveletek eredményét rontaná. Az új elszámolás alkalmazásával így 2015-ben a deviza kamatbevételek csökkentek, miközben a pénzügyi műveletek eredménye javult.

A nettó forint kamat- és kamatjellegű eredmény 59,8 milliárd forint veszteség volt, 27,4 milliárd forinttal alacsonyabb, mint 2014 azonos időszakában. A naptári napokkal súlyozott átlagos jegybanki alapkamat az első félévben 72 bázisponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest., miközben az állomány változatlan maradt.

A deviza kamat- és kamatjellegű eredmény 29,4 milliárd forint nyereség volt. Ez az előző év azonos időszakához viszonyítva alacsonyabb eredmény két tényezőre vezethető vissza: a devizatartalékok utáni kamatbevételek csökkenésére, valamint a számviteli szabályok változására. A tartalék átlagos szintje 2015 első félévében magasabb volt a 2014 első félévinél, de a tartósan alacsony és negatívba forduló hozamkörnyezet a kamatbevételek csökkenését okozta.

Kép: Napi.hu

A pénzügyi műveletek realizált eredménye 5,2 milliárd forint nyereség volt, az előző évhez képest bekövetkezett jelentős javulás elsősorban az elszámolási szabályok már említett változásával függ össze. Ez az eredménykategória döntően a devizatartalékba sorolt értékpapírok piaci árváltozásából származó - az értékpapír eladásakor keletkező - realizált eredményt tartalmazza, ezen kívül pedig - eladás esetén - a magyar államkötvények, valamint a jelzáloglevelek realizált árfolyameredményét. A pénzügyi műveletek eredményének kedvezőbb alakulásához a csökkenő devizapiaci hozamok is hozzájárultak.

Az MNB saját tőke állománya 2015. június 30-án 603,3 milliárd forint volt. Nagyságát alapvetően a kiegyenlítési tartalékok - azon belül is a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékának - szintje határozta meg, változásában pedig szerepet játszott az éves eredmény alakulása is. A forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka a 2014. június végéhez képest 231 milliárd forinttal lett alacsonyabb. Ennek elsősorban az az oka, hogy a devizahitelek forintosítása miatt a devizatartalék csökkent. A forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka 2015. június 30-án 452,3 milliárd forint volt.