Az államháztartás hiánya július végén 1494,5 milliárd forint volt, ami az eredetileg elfogadott 687,4 milliárd forintos hiánycél 217 százaléka - olvasható a Nemzetgazdaság Minisztérium közleményében. Csak júliusban a hiány 459,9 milliárd forinttal nőtt, ugyanis az állam kifizette a Mol 21,2 százalékos részvénycsomagjának az ellenértékét. Ilyen magas még soha nem volt sem az egyhavi júliusi, sem a héthavi január-júliusi hiány. A július rendre szufficites szokott lenni, tavaly a hetedik hónapban 36 milliárd forinttal csökkent a hiány, de 2008-ban egy hónap alatt 140 milliárd forintos többlet keletkezett.

A szaktárca  szerint miután a Mol-részvénycsomag vásárlására fordított kiadás egyszeri jellegű, ezért azt az éves összehasonlításban nem is fogják szerepeltetni. E tétel nélkül 996,2 milliárd forint a július végi hiány.

Kapcsolódó

Az NGM azt is közölte, hogy az éves teljesítés vizsgálatakor és az előző évvel való összehasonlíthatóság céljából az elmúlt év ezen időszakában még nem létező pénzügyi és ágazati különadó bevétellel, továbbá a magán-nyugdíjpénztári vagyonelemek értékesítéséből előirányzott, de még nem teljesült bevétel időarányos részével korrigált egyenleget használják. Ez a korrigált egyenleg az eredeti költségvetési előirányzathoz viszonyítva 126,4 százalék. Vagyis a hiány akkor lenne annyi, ha a Mol-t nem vették volna meg, és a költségvetés már megkapta volna a magánpénztári államosításból az idén a költségvetésbe befolyó pénzeket - ám ez utóbbi még nem történt meg, erre valószínűleg október környékén kerül sor.

A kormány hatalmas szerencséje, hogy a nyereséges cégek részvényeinek a megvásárlását  - nem kell az uniós statisztika szerint hiánynövelő tételként elkönyvelni, így a Mol-pakettért fizetendő közel 500 milliárdos tétel az uniós statisztikákban igazán fontos eredményszemléletű hiányt nem növeli - csak a hazai elszámolásban használt pénzforgalmi hiányt.

Látványos a romlás

Június végén 87,4 százalékon állt a hiány, 1034,6 milliárd forinttal. Tavaly az első hét hónap 114,6 százaléknál tartott, 997,5 milliárddal úgy, hogy a júliusi havi egyenleg 36,1 milliárdos pluszt mutatott.

Az államháztartás központi alrendszerének július havi hiánya 459,9 milliárd forintban teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 460,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 23,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 23,9 milliárd forintos szufficittel zártak.

2010-ben az államháztartás központi alrendszerének július végi deficitje 997,5 milliárd forint volt, ami az éves teljesítés 114,7 százaléka. A tavalyi évben az államháztartás központi alrendszerének júliusi többlete 36,1 milliárd forint volt.

Tartható a hiány

A központi költségvetés 2011. évi hiányának időarányosnál magasabb alakulását jellemzően egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutásai okozzák, mindenekelőtt az, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevételek 528,8 milliárd forint összege a második félév további hónapjaiban teljesül. A tárca újra hangsúlyozta, hogy mindezek együttesen biztonságosan tarthatóvá teszik a 2011. évi költségvetés hiánycéljának tartását.

Bevételek

A központi költségvetés július havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest 12,9 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek. A magasabb teljesülés hátterében alapvetően a tavalyi év második felében bevezetett, az államháztartási egyensúly biztosítását szolgáló pénzügyi szervezetek különadójából, továbbá az egyes ágazatokat terhelő különadóból befolyt bevételek állnak. Mindezek mellett ugyanakkor elmaradtak az egy évvel korábbitól például az általános forgalmi adóból, valamint az egyszerűsített vállalkozói adóból származó bevételek.

Kiadások

A központi költségvetés július havi kiadásai 482 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos hónapjában. Ez alapvetően az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások Mol-részvénycsomag megvásárlása miatti növekedésnek tudható be.

Kamategyenleg

A kamatkiadások 2011 júliusában 65,4 milliárd forintot tettek ki, 4,6 milliárd forinttal haladták meg az előző év megfelelő időszakának értékét, a kamatbevételek pedig 7,9 milliárd forintos szintet értek el, 0,8 milliárd forinttal maradtak el az előző évitől.

A nettó kamatkiadások (57,4 milliárd forint) összességében 5,4 milliárd forinttal lettek nagyobbak, mint az előző évben. Az adósságállomány nominálisan is alacsonyabb volt az előző évinél, a hozamok az előző évinek feleltek meg, a kamatkiadások növekménye a finanszírozás sajátosságaival függ össze.

TB Alapok

A társadalombiztosítási alapok 23,7 milliárd forintos hiányának alakulásánál figyelembe kell venni egyrészt, hogy a nyugdíjbiztosítási járulékbevételek 2011 júliusában tartalmazták a magán-nyugdíjpénztári tagdíj helyetti járulékfizetés megvalósulását, valamint érvényesült az egyéni járulékmérték 2011. január elsejétől történő 0,5 százalékos emelésének a hatása is.

Másrészt, míg 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap többféle jogcímen részesült támogatásban a központi költségvetésből, addig 2011 júliusában e támogatásokat már teljesen megszüntették. A kieső támogatást a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel fogja a második félév további hónapjaiban pótolni.

Elkülönített állami pénzalapok

Az elkülönített állami pénzalapok július havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest csekély mértékben kedvezőtlenebb lett. Az alapok bevételei 3,5 milliárd forinttal alacsonyabb összegben, a kiadásai pedig 4,3 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak.