Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A magyar növekedés várhatóan 2017-ben felgyorsul, amint az új uniós pénzügyi ciklus keretében a strukturális alapok pénzeiből megindulnak a beruházások - olvasható az  Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, Magyarországról szóló jelentésében. A nemzetközi szervezet 2018-ra azonban ismét a gazdasági növekedés lassulásával számol.

A magyar növekedés motorja továbbra is a magánfogyasztás, miután a foglalkoztatás növekszik - részben a kiterjedt közmunkaprogramnak köszönhetően -, a bérek pedig gyorsabban emelkednek - az alacsonyabb személyi jövedelemadó (szja) és a szelektív áfacsökkentés miatt.

Az OECD elemzése ugyanakkor megjegyzi: az exportnövekedés viszont visszaesik, amint a versenyképességi előny csökken a fajlagos munkaerőköltség emelkedése és a lassú termelékenységnövekedés nyomán. Az exportőrök eddig főleg az árak csökkentésével operáltak, ez azonban nem folytatható a végtelenségig - figyelmeztet az OECD. Magyarország exportja ráadásul nagyban függ az európai piacoktól, amelyekre a Brexit miatt hatással vannak a pénzpiaci turbulenciák. A gyengülő export a jelentős folyó fizetési mérleg többletet is mérsékelni fogja.

A magyar gazdaság fő mutatói
Mutató201620172018
GDP (éves változás, százalék)1,72,52,2
Munkanélküliség (százalék)5,14,54,4
Infláció (éves változás, százalék)0,11,42,5
Folyó fizetési mérleg (a GDP %-ában)6,86,75,7
Államháztartás pénzügyi mérlege (a GDP %-ában)-1,6-2-2
Államadósság (maastrichti, a GDP %-ában)75,174,172,8
Export (éves változás, százalék)
8,14,84,3
Import (éves változás, százalék)8,25,96,1
Forrás: OECD Economic Outlook, 2016. november

A költségvetési irányvonal expanzívvá válik 2017-ben a nemzetközi szervezet várakozásai szerint, az szja csökkentése és más, a gazdasági növekedést támogató intézkedések révén. A gazdasági pangás viszont kezd eltűnni nagyobb bérnyomást és fogyasztói inflációt generálva, így a pénzromlás üteme 2018 végére elérheti a 3 százalékos jegybanki célt.

Az adósságszolgálat költségei 2013 óta a GDP arányában 1 százalékpontot estek, ami némi költségvetési mozgásteret is eredményezett. Ugyanakkor, e mozgástér kihasználása prociklikusnak bizonyulhat, hacsak a gazdaság nem a vártnak megfelelő növekedést produkálja. Ráadásul államadósság szintje még mindig magas - vélik az OECD szakemberei.

A költségvetési politikának a potenciális növekedésre kellene összpontosítani az állami kiadások prioritásainak átalakítása révén. Az OECD szerint leginkább a közmunkából kellene a kormánynak visszavennie, miután a munkaerőpiac helyzete javul és élénkíteni az állami infrastrukturális beruházásokat - az uniós forrásokon túlmutatóan is -, különösen a közlekedésben, ami a termelékenységet is növelné.

Amennyiben 2018-ban is fennmarad a költekező, prociklikus költségvetési politika, a növekedés magasabb lehet, de a munkaerő-piaci feszültségek is éleződhetnek - figyelmeztet a nemzetközi szervezet elemzése.