"A nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosításának lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak" - válaszolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Világgazdaságnak (VG) a kérdésre, mikor és milyen változtatásokat tervez a nyugdíjszisztémában a kormány a választásokig hátralévő időben.

A magyarázatban a minisztérium azzal érvel, hogy a korhatár előtti ellátásokat tavaly leválasztották a nyugdíjrendszerről, és a rokkantsági rendszer is átalakult. "Az elvégzett átalakítások hatásának vizsgálatát követően hosszabb távon lehet majd megfontolni, hogy a rendszer milyen átalakítása szükséges" - közölte az Emmi.

A gazdasági napilap szerint a minisztérium válaszának egyik érdekessége, hogy szó sincs benne az egyéni nyugdíjszámlák bevezetéséről, amit - mint emlékezetes - a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításakor és azóta többször is kilátásba helyeztek, mondván így mindenki nyomon követheti majd a befizetéseit, a szolgálati ideje alakulását és így a várható nyugdíját is. Pedig a második Széll Kálmán-tervben is az áll: "ki kell alakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést, illetve az egyéni váromány-nyilvántartást". Sőt, a dokumentum szerint folytatódik a nyugdíjreform: "a nyugdíjrendszerben további kiigazítások szükségesek, amelyek [...] meghirdetése 2012-ben esedékes" - jegyzi meg a lap. Korábban Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi kormánybiztos azt ígérte, hogy nyárra megszületik a reformterv, ám végül az ő posztja szűnt meg - teszi hozzá a VG.

A nyugdíjrendszer változatlanul hagyása azonban egy időzített bombával ér fel. A lap megjegyzi, hogy nyugdíjszakértők már régóta próbálják sulykolni: a jelenlegi szisztémát feszítő problémák megoldása nélkül fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan lesz a nyugdíjrendszer. Elsősorban azért, mert a népesség fokozatosan elöregszik, miközben a termékenységi ráta tartósan alacsony (jelenleg 1,3 körül van), ami nem képes pótolni a munkaerőpiacról kilépőket, és fokozatosan rontja a demográfiai egyensúlyt. Ezt tetézi az európai szinten rendkívül alacsony arányú aktivitás és foglalkoztatás Magyarországon.

Az eddigi intézkedések

Még 2009-ben született döntés a nyugdíjkorhatár-emelésről. Eszerint 2012-től 62, majd 2021-ig fokozatosan, nőknél és férfiaknál egységesen 65 évre nő. Ugyancsak három évvel ezelőtt szűnt meg a 13. havi nyugdíj. 2011-ben eltörölték a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságot, ezzel megszűnt a nyugdíjrendszer harmadik pillére. A magánnyugdíjak befizetését államosították. A jelenlegi kormány szüntette meg a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét is. 2012-től megváltozott a nyugdíjak indexálásának módszere, az éves nyugdíjemelés összege a költségvetési törvényben tervezett fogyasztói árindexszel - nem pedig, miként az utóbbi 12 évben, az infláció és a bérek növekedésének átlagával - megegyező mértékben nő. Ez év elejétől megszűnt a rokkantnyugdíj.