Egyre nagyobb tempóban közelít a magyar hétköznapokhoz az orweli szép világ. A Napi.hu a múlt héten írt arról a 12 milliárd forintos - nem nyilvános közbeszerzésről - amelynek keretében fejlesztenék az autópályákon és a főútvonal hálózatokon működő e-útdíj és e-matrica használatot figyelő kamerarendszereket. A program eredményeként a kamerarendszert üzemeltető Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. valós időben kapna adatokat - a rendszámok alapján - az utakon közlekedő autóktól, így végső soron az autósoktól.

A program adatvédelmi okokból aggályos - legalább is így találta a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága - ennek ellenére a 12 milliárdos projektet mentesítették a nyílt közbeszerzési eljárás alól - nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Az autóutak intelligens bekamerázását a NFM készíti ugyan elő, ám a programban a rendőrség és a Belügyminisztérium is részt vesz. A nyílt közbeszerzés alóli mentesítéséről egy hónapja döntött a bizottság - ám az ellenzék azóta nem látott az ügyben kivetni valót.

Józsefvárosban kísérletezik a NBSZ

Egy hónapja egy másik nemzetbiztonsági szempontól érzékeny közbeszerzésről - pontosabban a nyílt közbeszerzés alóli mentesítésről is döntött az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága. A két projektben a közös pont Belügyminisztérium, de itt már megjelenik a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) is a három titkosszolgálat házi technikai beszállítója. A tervek szerint a VIII. kerületi önkormányzat 294 millió forintért fejlesztené a józsefvárosi kamerarendszert, amely a fejlesztések után arcfelismerő képességekkel rendelkezni - derült ki a Nemzetbiztonsági Bizottság június 18-i ülésén.

A projektet Kocsis Máté józsefvárosi polgármester ismertette - ebből kiderült, hogy a projekt egyfajta belügyi-titkosszolgálati pilot-projekt, ugyanis a költségvetés jelentős részét- 220 millió forintot - a BM állná kamerák pedig nem is a helyi önkormányzat rendészeihez, hanem a rendőrségre és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálathoz (!) lennének bekötve. A projekt már korábban megkapta a mentesítést a nyílt közbeszerzési eljárás alól, ám a költségek magasabbak lesznek, így a keret 300 millióra való emeléséről újra kellett döntenie a bizottságnak.

A titkosszolgálat mint beruházó

Kocsis elmondta, hogy az arcfelismerő rendszerrel először próbálkoznak Magyarországon, éppen ezért van benne projektben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, mint kivitelező. Az első körben 12-15 józsefvárosi kameránál teremtenék meg az arcfelismerő képességet, amelyek a NBSZ fél-egy évig tesztüzemben használná. Az adatvédelmi aggályokat a Fidesz-szóvivő, polgármester azzal tompította, hogy a próbaüzemben " nem feltétlenül az utcán járókelőket azonosítaná be élesben - idézőjelben mondom -, hanem próbamérésekkel, próbafelvételekkel tesztelnék a rendszert, ezt követően szűrnék le a tapasztalatokat. Ez Magyarországon gyakorlat nélküli, erre eddig nem volt példa, éppen ezért az az állítás is, ami egyébként megjelent a sajtóban, hogy ősztől mindegyik kamera mindenféle arcot felismer, ez nem igaz. Nyilvánvalóan az arcfelismerés hosszú távon is csak azt jelenti, hogy azokra vonatkozik, akik a bűnügyi nyilvántartásban körözött személyként találhatók vagy vannak jelen" - érvelt Kocsis Máté.

Reagált Szél Bernadett

Szél Bernadett a nemzetbiztonsági bizottságban a közbeszerzési eljárás alóli mentességre, és nem a kamerák beszerzésére illetve alkalmazására szavazott igennel. Sőt a kamerák alkalmazásával kapcsolatban a képviselő asszony a nemzetbiztonsági bizottság elnökével együtt az ombudsmanhoz fordult a felmerülő adatvédelmi aggályok miatt.

A részletekből kiderült NBSZ szerzi be a szoftvereket, így a szoftver is és az így épülő adatbázis is a szolgálaté lesz - ezt már Sánta Zsófia kerületi jegyző mondta a bizottságban. Kocsis szerint nem is cél, hogy minden a kamera látószögébe kerülő embert azonosítanak, mondván nincs ilyen adatbázis, hanem csak a bűnügyi nyilvántartásban szereplőket ismeri fel majd a rendszer.

Kocsis szerint a rendszer nem más, mint a rendőrök technikai segédeszköze: ha egy rendőr felismer az utcán egy körözött személyt, akkor őrizetbe veszi vagy előállítja, a arcfelismerő rendszer ezt segíti elő. Állampolgárokat adatjogi sérelem nem érhet - mondta Kocsi - ugyanis szerinte - a mezei állampolgárok arcról informatikai eszközökkel nem tarnak nyilván - állította.

A projekt költségvetésnek bővítését - és annak kivételét a nyílt közbeszerzés alól a jegyzőkönyv szerint a bizottság egyhangúan támogatta. A Nemzetbiztonsági Bizottság ellenzék elnöke, Molnár Zsolt (MSZP) és Szél Bernadett (LMP) is megszavazta.

(A nyitóképen a  NBSZ Törökvészi úti épülete látható.)