Amikor Magyarország magyar állampolgárságot adott a határon túl élő magyar kisebbségeknek - amely egyben feljogosítja őket a részvételre a magyarországi parlamenti választásokon -, sokan attól tartottak, hogy ezzel felszítják e rétegek nacionalista érzelmeit és hátszelet adnak a szeparatista törekvéseknek - kezdi cikkét az amerikai foreignaffairs.com külügyi szakportál. Ami azt illeti Magyarország illiberális miniszterelnöke sokszor beszél arról, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe a trianoni határokkal - folytatódik az írás, amely ezen a ponton áthallást talál Moszkva politikájával.

Oroszország is állampolgárságot ajánlott az abházoknak és az ukránoknak, ami egyben előjátéka volt az orosz inváziónak. Nem meglepő ennek tükrében, hogy a megfigyelők egy részének megfagy az vér az ereiben a magyar kormány politikáját látva. Az amerikai külügyi szakportál azonban úgy véli jelenleg nincs szó párhuzamról a magyar és az orosz szomszédságpolitikában. Orbán természetesen rájátszik a szavazók nacionalista nosztalgiájáról, amikor a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről beszél, de mások a céljai, mint Vlagyimir Putyin orosz államfőnek.

Virtuózó

A határok átrajzolása helyett a magyar kormányfő inkább szavazatszerzésben utazik. Amióta 2010-ben visszakerült a hatalomba, mindent megtesz annak érdekében, hogy nehogy még egyszer elveszítsen egy választást. Köztudott, hogy a választási csalások világklasszis virtuóza: miután öt éve sikerült kétharmados többséget szereznie, képes volt úgy átíratni a parlamenttel a választási rendszert, hogy pártja, a Fidesz 2014-ben a szavazatok 45 százalékának megszerzésével is megőrizte ezt a többséget.

És ha mégis elbukna, úgy manipulálta az állami intézményrendszert, hogy a Fidesz emberei ott maradnának a médiahatóság, az ügyészség, az Állami Számvevőszék, a jegybank és az államfői intézmény élén, biztosítva a hatalom jelentős részének folyamatosságát. Az a több mint százezer határon túli magyar, aki végül élt a szavazás lehetőségével, nem tűnik soknak az ötmilliót közelítő részvételi arányhoz viszonyítva, ám 95 százalékuk a Fideszt támogatta, amire szükség volt a kétharmad megszerzéséhez.

És 2018-ra tovább fokozhatják ezt a hatást: növelhetik a külhoni magyarok szavazási kedvét, különösen azokon a területeken, ahol erős a Fidesz támogatottsága, továbbá bővíthetik a szavazási lehetőségeket - szemben például az Angliában élő magyarokkal, akiknek nem siettek megkönnyíteni választójoguk gyakorlását.

Határrevízió?

Az amerikai szaklap szerint Orbán Viktor az előbbiek mellett a magyarországi demográfiai gondok megoldásában is számít a határon túl élő magyarokra. Magyarország népessége az 1988-as 10,6 millióhoz képest 700 ezerrel csökkent az alacsony születésszám, részben a kivándorlás miatt. A magyar kormányfő ugyan élesen bevándorlásellenes hangot használ a franciaországi Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrortámadás óta, ám a Magyarország a magyaroké követelésbe belefér, hogy a magyar diaszpóra tagjaiból bővítsék az anyaország lakosságát.

Ez megint csak emlékeztet Moszkva politikájára: az orosz kormány szintén bátorítja a külföldön élő oroszokat, hogy a volt szovjet tagköztársaságból, ahol élnek, térjenek haza Oroszország anyácska kebleire.

És ezen a ponton veti fel a Foreign Affairs a kérdést: vajon megfordul-e a magyar kormányfő fejében a határrevízió lehetősége? Bár Orbán nem akar igazi balhét kavarni, gyakran penget erősen nacionalista húrokat beszédeiben. Bátorítja például az autonómiatörekvéseket. Ennek elvileg az lehet az egyik magyarázata, hogy arra készül, hogy Európa erőteljes orosz befolyás alá kerül, ami utat nyithat az előtt, hogy Magyarország - legalábbis szimbolikusan - visszakapja száz éve elvesztett területei egy részét. Végül is az európai határok a Krím tavalyi orosz bekebelezése óta rugalmasabbnak látszanak, mint azelőtt.

Kelet-Ukrajna a Kárpát-medencében?

Ugyanakkor legtöbb határon túl élő magyar nem támogatja az agresszív autonómiatörekvéseket, mivel tudják, hogy ők lennének az irredentizmus első áldozatai. Elsősorban azokat a politikai erőket támogatják, amelyek békés együttműködést keresnek a többségi nemzettel. Az amerikai szaklap idézi a budapesti Political Capital felmérését, amely szerint Erdélyben csak az ottani magyarok negyede a Fidesz támogatója - a csendes többség nem kért állampolgárságot és nem szavazott a magyarországi választáson.

A szélsőséges Jobbiknak gyakorlatilag nincsenek támogatói, pedig komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy kiépítse bázisát a határon túli magyar közösségekben.

Mindez nem jelenti azt, hogy agresszív szeparatista mozgalmak, különösen olyanok, amelyek külső támogatást élveznek, nem léphetnének fel úgy, mintha a többség mögöttük állna. Jó példát láthatunk erre Kelet-Ukrajnában. Magyar vonatkozásban ez még nem történt meg, de a magyar kisebbségek nacionalista színezetű felhasználása instabilitáshoz vezethet a Magyarországgal szomszédos országokban.

Könnyen megbillenhet

Erre a veszélyre hívta fel a figyelmet Orbán Viktor nyilatkozata tavaly, amikor az ukrajnai politikai káosz kellős közepén a 200 ezres kárpátaljai magyar kisebbség autonómiájáról beszélt. A magyar kormányfő ezzel ismét csak az orosz nacionalizmust visszhangozta, amely az orosz kisebbségnek követel autonómiát Ukrajnában.

Orbán feszegeti a demokratikus keretek között elfogadható törekvések határait, de eddig nem ment teljesen túl az európai normákon - kezdi összegző megállapításait a Foreign Affairs. A határon túli magyarokkal kapcsolatos megnyilatkozásai illenek tipikus viselkedésébe. Játszik a puha revizionista politikával - ezzel nincs egyedül, Horvátország és Románia is állampolgárságot és szavazati jogot ad a határon túli horvátoknak és románoknak -, de az a célja, hogy ezt otthon szavazatokra váltsa.

Ez a stratégiája eddig bevált, ám a magyar miniszterelnök keskeny pallón jár, ami könnyen megbillenhet...